Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI - Kovács Attila
Nyelvészet a szövegértési részben?
A szövegértésnél jellemzően egy 800-1000 szavas terjedelmű publikációt, tudományos szöveget vagy előadás kivonatát kapják az érettségizők. A témák között szerepelt már környezetvédelem és turizmus is, de az elmúlt években sokkal jellemzőbbé vált, hogy irodalomtörténeti vagy nyelvészeti szöveget kell elolvasni. A tanulmányok kiválasztásánál ráadásul feltűnő gyakorlat, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának oktatóit preferálják: 2008-ban Nádasdy Ádám előadását, 2010-ben Somogyi F. Anikó Szentmártoni Szabó Gézával készült interjúját, a 2012-es őszi érettségin Keszler Borbála, 2013-ban Gósy Mária tanulmányát, tavaly Veszelszki Ágnes netnyelvről írt szövegét válogatták a feladatok közé. Tarolnak az ELTE-s oktatók a magyarérettségin.
Felesleges az évfordulókon spekulálni?
A szövegértés után következik a szövegalkotási rész, itt három feladattípusból választhatnak az érettségizők: érvelés, műelemzés és összehasonlító elemzés. Az érvelés - nehézsége ellenére - az egyik legnépszerűbb típus. Itt a témák között gyakran előkerül maga az olvasás: tavaly egy Márai-, 2009-ben egy Spiró-szöveg alapján, 2007-ben pedig a hagyományos vagy az elektronikus könyvek mellett kellett érvelniük.
A műelemzésnél leggyakrabban valamilyen - jellemzően kortárs vagy XX. századi - novellát kell értelmezniük az érettségizőknek, 2005 óta csupán kétszer kaptak lírai művet: 2006-ban Márai Sándor Halotti beszédét, 2012-ben pedig Arany János Tetemre hívását. Az érvelésnél és a műelemzésnél felhasznált szövegrészlet általában nem a törzsanyag része, szemben az összehasonlító elemzéssel, ahol akár maga a vers is, de a költő biztosan ismerős a diákok számára.
| Év | Szövegértés | Szövegalkotás: érvelés | Szövegalkotás: műelemzés | Szövegalkotás: összehasonlító elemzés |
| 2005 | Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés (Mindentudás Egyeteme előadás) | Kaffka Margit: Egy asszony ügye c. véleménye mellett vagy ellen | Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai (novella, A jó palócok) | Kosztolányi Dezső: Beírtak engem mindenféle Könyvbe József Attila: Levegőt! |
| 2006 | Horn Gergely: A turizmus hatása az ökológiai és a társadalmi sokféleségre | Umberto Eco: A rózsa neve c. regénye kapcsán a címadásról | Márai Sándor: Halotti beszéd (vers)
| Vajda János: Húsz év múlva (Gina emlékkönyvébe) Juhász Gyula: Anna örök |
| 2007 | Heltai András: Hangulat - vagy heuriger?... | Mitől beteg a könyvforgalmazás? c. írás alapján az elektronikus és a hagyományos könyvek kapcsolatáról | Sánta Ferenc: Kicsik és nagyon (novella) | Csokonai Vitéz Mihály: Az eleven rózsához Ady Endre: Meg akarlak tartani |
| 2008 | Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? (Mindentudás Egyeteme) | Ancsel Éva Összes bekezdése alapján a technikai fejlődésről | Petelei István: A könyörülő asszony (novella) | Berzsenyi Dániel: Horác Vas István: Vides ut alta stet |
| 2009 | Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora (részlet) | Spiró György véleménye kapcsán arról, hogy a fiatal generáció kevesebbet olvas | Lázár Ervin: Csapda (novella) | Vörösmarty Mihály: Keserű pohár (Czilley s a Hunyadiakból) Petőfi Sándor: Ivás közben |
| 2010 | Somogyi F. Anikó: Előkerült a Janus Pannonius-életmű hiányzó darabja (Magyar Hírlap cikke) | Szabó Magda interjúkötet Otthon c. írása alapján arról, hogyan hat a tárgyi környezet a személyre | Gelléri Andor Endre: Pármai likőr (novella) | Kosztolányi Dezső: A kis mécs (A szegény kisgyermek panaszai) Karinthy Frigyes: A kis edény (Így írtok ti) |
| 2011 | Nemes Nagy Ágnes: Párbeszéd a mai versről | Szophoklész: Antigoné alapján az emberi magatartásformákról | Móricz Zsigmond: A világ végén már szép és jó (novella) | Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása Petőfi Sándor: Az álom... |
| 2012 | Lukácsy Sándor: Nemzeti olvasókönyv | Albert Camus: A pestis c. regénye kapcsán a heroikus életfelfogás mellett vagy ellen | Arany János: Tetemre hívás (vers) | Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. kötetéből "A jó tanuló felel" és "A rossz tanuló felel" |
| 2013 | Gósy Mária: A gyermeknyelv | Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról c. műve kapcsán az epikai művekben szereplő utazásokról | Márai Sándor: Az árva (elbeszélés) | Berzsenyi Dániel: Napoleonhoz Vörösmarty Mihály: Napoleon |
| 2014 | Veszelszki Ágnes: A digilektus hatása | Márai Sándor: Az olvasásról c. írása (Füveskönyv) kapcsán a lassú olvasás mozgalmáról | Bródy Sándor: Kaál Samu (novella) | Berzsenyi Dániel: Életfilozófia Arany János: Visszatekintés |
Az elmúlt években Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Karinthy Frigyes és Arany János neve került elő kétszer, Berzsenyi Dániel verseit pedig háromszor kellett elemezniük az érettségizőknek - egyszer két egymást követő évben, 2013-ban és 2014-ben. A Berzsenyi-feladatra valószínűleg senki sem számított, hiszen már kétszer szerepelt a feladatok között, míg az olyan nagy nevek, mint József Attila, Ady Endre, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond még csak egyszer fordultak elő 2005 óta.
Míg a régi érettségi rendszerben az irodalom-történeti évfordulók alapján meg lehetett tippelni a beválogatott szerzőket, addig ez a kétszintű érettséginél már nem jellemző. 2014-ben például több évforduló is okot adott volna Radnóti Miklós kiválasztására - a költő halálának 70. évfodulója és a holokauszt emlékéve volt - mégsem szerepelt az esszéfeladatok között. Ugyanakkor Márai Sándor halálának 25. évfordulója is 2014-re esett, a neve fel is tűnt az érvelésnél. 2015-ben Ottlik Géza halálának 25. évfordulója lesz, 70 éve hunyt el Szerb Antal, valamint 120 éve született Babits Mihály felesége, Török Sophie (Tanner Ilona). A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
