Több mint 20 ezer diák tűnt el egyik évről a másikra

Drasztikusan csökkent a jogászképzésekre felvételizők száma az Egyesült Államokban: idén 16 százalékkal kevesebb diák...

  • Eduline

Drasztikusan csökkent a jogászképzésekre felvételizők száma az Egyesült Államokban: idén 16 százalékkal kevesebb diák jelentkezett jogi egyetemre, mint tavaly. Több mint egy évtizede nem volt példa ekkora arányú csökkenésre – számolt be a The New York Times.

A jogászképzésre beugrót jelentő LSAT (Law School Admission Test) vizsgát az adatok szerint a 2011/12-es tanévben 130 ezren írták meg, míg tavaly 155 ezren, két éve pedig 172 ezren. Két év alatt 25 százalékkal, vagyis negyedével csökkent a jogi pályára készülő diákok száma.

Szakemberek szerint a változás oka az, hogy a jogászképzések költségei igen magasak, és a diákok egyre kevésbé vállalkoznak arra, hogy ennyire eladósodjanak a diplomaosztójukra. Annál is inkább, mert ma már egyáltalán nem jelent garanciát a jogi oklevél a biztos és felfelé ívelő karrierre és a kiemelkedő fizetésre. Ennek egyik oka, hogy egyre több külföldi szakember érkezik az Egyesült Államokba, akik olcsóbb munkaerőnek bizonyulnak a helyi jogászoknál.

Érdekes, hogy Nagy-Britanniában viszont egyre vonzóbbnak számít a jogi pálya: miközben a szeptemberi drasztikus tandíjemelés miatt országszerte csökkent a felvételizők száma, a brit jogi egyetemeket idén valósággal megrohamozták a hallgatók. Hogy mi ennek az oka, arról itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.