Drasztikusan csökkent a jogászképzésekre felvételizők száma az Egyesült Államokban: idén 16 százalékkal kevesebb diák...
Drasztikusan csökkent a jogászképzésekre felvételizők száma az Egyesült Államokban: idén 16 százalékkal kevesebb diák jelentkezett jogi egyetemre, mint tavaly. Több mint egy évtizede nem volt példa ekkora arányú csökkenésre – számolt be a The New York Times.
A jogászképzésre beugrót jelentő LSAT (Law School Admission Test) vizsgát az adatok szerint a 2011/12-es tanévben 130 ezren írták meg, míg tavaly 155 ezren, két éve pedig 172 ezren. Két év alatt 25 százalékkal, vagyis negyedével csökkent a jogi pályára készülő diákok száma.
Szakemberek szerint a változás oka az, hogy a jogászképzések költségei igen magasak, és a diákok egyre kevésbé vállalkoznak arra, hogy ennyire eladósodjanak a diplomaosztójukra. Annál is inkább, mert ma már egyáltalán nem jelent garanciát a jogi oklevél a biztos és felfelé ívelő karrierre és a kiemelkedő fizetésre. Ennek egyik oka, hogy egyre több külföldi szakember érkezik az Egyesült Államokba, akik olcsóbb munkaerőnek bizonyulnak a helyi jogászoknál.
Érdekes, hogy Nagy-Britanniában viszont egyre vonzóbbnak számít a jogi pálya: miközben a szeptemberi drasztikus tandíjemelés miatt országszerte csökkent a felvételizők száma, a brit jogi egyetemeket idén valósággal megrohamozták a hallgatók. Hogy mi ennek az oka, arról itt olvashatsz bővebben.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
