Felvételi 2017: mi az a közszolgálati ösztöndíj, és kik kaphatják meg?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanulókra más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézmény hallgatóira.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) három finanszírozási forma van: önköltséges, önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki hivatásos, szerződéses vagy honvéd tisztjelölti jogviszonyban áll, illetve a közszolgálati ösztöndíjas, ami az állami ösztöndíjas megfelelője.

Jó hír, hogy a közszolgálati ösztöndíjjal támogatott, valamint a honvédtiszti alap- és mesterképzésen eltöltött félévek nem számítanak bele az állam által támogatott 12 félévbe. Tehát a közszolgálatin szerzett, nem önköltséges képzés után még minden államis féléveteket felhasználhatjátok más intézményben.

Az viszont a közszolgálati ösztöndíjra is igaz, hogy legfeljebb két félévvel csúszhattok, tehát egy 6 féléves alapszakon legfeljebb 8 félévig lehettek közszolgálati ösztöndíjasok, ezután átkerültök önköltséges képzésre.

 

A közszolgálati ösztöndíj esetében is ugyanúgy állalnotok kell, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzitek a diplomátokat, illetve a diplomázást követő húsz évben legalább a képzési idővel megegyező időtartamban hazai munkaviszonyban álltok.

Ha nem végzitek el időben a képzést, a támogatás felét, ha a munkavállalói feltételnek nem tesztek eleget, egészét kell visszafizetni.

A 2017-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.