Mesterszakos felvételi: milyen dokumentumokat kérhetnek?

Milyen dokumentumokat kell leadnotok, ha mesterképzésre felvételiztek? Hogyan számolják ki a pontszámotokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mesterképzésre szeretnék jelentkezni, mire számíthatok a felvételin? Le kell adni valamilyen dokumentumot?

Azt, hogy milyen eredményeket vesznek figyelembe a mesterszakos felvételin, és hogyan számolják a pontokat, az intézmények maguk határozhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy minden jelentkezőnek el kell érnie legalább a maximálisan szerezhető 100 pont felét, hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért pedig 1-10 többletpont jár.

A mesterszakos felvételin tarthatnak írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy alkalmassági vizsgát, figyelembe vehetik az alapszakos diploma minősítését, a korábbi tanulmányi eredményeket és a szakmai tapasztalatot, kérhetnek szakmai önéletrajzot, motivációs levelet, kutatási tervet vagy tudományos munkákat. Többletpontot általában nyelvvizsgáért vagy OTDK-helyezésért kaphattok.

Azt, hogy az adott szakokon mik a feltételek, a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg. Kattintsatok a szak nevére, majd a felvételi vizsgatárgyaknál a vizsgakövetelményekre. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.