Hiába kormányzati cél a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik.
A gazdaságtudományi képzés az igazi nagy vesztese a kormány új felsőoktatási politikájának, a diákok ugyanis „levették”, hogy nincs sok esélyük az összesen 250 állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Ezért az e tudományterületre jelentkezők száma közel felére esett, az állami ösztöndíjra pályázóké pedig majdnem a negyedére.
Persze a kormánynak éppen ez volt a célja, azonban az is kitűnik az adatokból, hogy e diákok nem jelentek meg a természettudományos vagy műszaki szakokra jelentkezők között. Vagy kivárnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét. Az viszont szinte biztos, hogy az intézmények igencsak megérzik majd a jelentkezők hiányát, hiszen gazdasági szakokat szinte mindegyik indított. A fizetőképes kereslet az új diákhitel ellenére csökkent e szakok iránt, így leépítések, karok vagy akár intézmények bezárása is várható. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
