Nemcsak az alap- és osztatlan képzésekre, hanem a mesterszakokra is február 15-ig lehet jelentkezni - a pontszámítás szabályai nem egyszerűek, ráadásul intézményenként eltérőek.
Hogyan számítják a mesterképzésre jelentkezők pontjait?A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények, szakonkénti egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét mindenhol 100 pontos rendszerben értékelik. A pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, ezeknek a mesterképzések felsőoktatási felvételi tájékoztatójában, illetve a Felvin nézhettek utána. Hány állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák 2012-ben? A keretszámokról készített táblázatot itt nézhetitek meg.
Az egyetemek és főiskolák nem veszik figyelembe, hogy melyik intézményben szereztétek meg az alapfokú diplomátokat, az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye azonban általában számít. Milyenek voltak a mesterszakos ponthatárok a 2012-es keresztféléves felvételin? A legnépszerűbb képzések ponthatárait itt találjátok.
Miért jár pluszpont a mesterszakos felvételin?
Az egyetemek, főiskolák maguk döntenek a többletpontokról is: pluszpont járhat például a nyelvtudásért, OKJ-végzettségért, az OTDK-n vagy TDK-n elért helyezésért, valamint a szakmai tevékenységért.
Jár többletpont a hátrányos helyzetért?
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért minimum 1, maximum 10 többletpontot kaphattok, de erről is a felsőoktatási intézmények döntenek.
Szoktak alkalmassági vizsgát tartani?
A művészeti, művészetközvetítési és sporttudományi képzéseket indító egyetemek és főiskolák dönthetnek úgy, hogy a felvételizők teljesítményét kizárólag egy alkalmassági vagy gyakorlati vizsga alapján értékeli.
Hogyan lehet elismertetni a korábban elvégzett krediteket?
A mesterképzések felsőoktatási felvételi tájékoztatójából, valamint a Felvi mesterszakkereső szolgáltatásával deríthetitek ki, hogy egy adott alapdiplomával melyik mesterszakra milyen feltételekkel jelentkezhettek. Az előzményként elfogadott szakok között vannak olyanok, amelyeket ún. teljes kreditérték beszámításával vesznek figyelembe. Ha "nem teljes kreditértékű" oklevelet szereztetek (vagyis az alapszakhoz képest más irányban folytatnátok a tanulmányaitokat), akkor kreditelismertetésre van szükség.
| Hogyan változnak 2012-ben a pontszámítás szabályai? |
| Idén is módosítottak az alap- és osztatlan képzésekre felvételizőkre vonatkozó pontszámítási szabályokon - a legfontosabb változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és egy idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményét is bele kell számítani a tanulmányi pontszámba. A további változásokról itt olvashattok. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
