7-9 ezren kerülhetnek még be a felsőoktatásba pótfelvételivel az Oktatási Hivatal elnöke szerint.
Akiket nem vettek fel, vagy február 15-éig nem jelentkeztek a felsőoktatásba, a pótfelvételi eljárásban benyújthatják jelentkezésüket - mondta Maruzsa Zoltán az M1-en hétfő este. Ők még csatlakozhatnak a nyáron már felvett 75 ezer hallgatóhoz, amihez képest elég nagy számról beszélhetünk.
Eltérő az intézmények stratégiája, mert van, ahol lényegében feltöltik keretszámaikat az általános eljárásban, és nem is hirdetnek képzéseket a pótfelvételin, máshol viszont sok önköltséges hallgatót igyekeznek még "begyűjteni" - tette hozzá.
Csütörtökön elindult a pótfelvételi eljárás
Bár a Felvi még nem tette közzé a teljes listát, de aki már tudja, hogy melyik egyetemen próbálkozna a pótfelvételivel, azok megkezdhetik az eljárást. Az idei pótfelvételi jelentkezési időszaka 2016. július 28-án veszi kezdetét, a jelentkezési lapokat és a szükséges dokumentumokat augusztus 7-ig nyújthatjátok be az E-felvételi rendszerében.
A pótfelvételit július 28-án hirdették meg. A jelentkezési határidő augusztus 7., a ponthatárokat augusztus 25-én hozzák nyilvánosságra. A pótfelvételin egyetlen helyre, kizárólag elektronikus úton lehet kérelmet beadni, és költségtérítéses helyek állnak rendelkezésre. Kivételt ez utóbbi alól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és magyar intézmények határon túli képzései jelentenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
