Hamarosan, a szóbeli vizsgák végeztével mindenkinek befejeződik az idei érettségi szezon. A diákok feladatai csökkennek, viszont a szülőknek fontos dolguk lesz, ugyanis módosítaniuk kell a családi adókedvezményről a munkáltatójuknak adott nyilatkozatukat.
A tanév befejeztével ugyanis az érintett diákok után nem jár adókedvezmény. Ezért fontos módosítani a családi adókedvezményről szóló nyilatkozatot, mert a "jogalap nélkül érvényesített családi kedvezmény" miatt adóbefizetési különbözettel szembesülhetnek a szülők, ráadásul még 12 százalékos különbözeti bírsággal is számolniuk kell.
Mi történik, ha egyetemen vagy főiskolán tanul tovább a 18 éves diák?
Jó hír, hogy bár családi pótlék nem jár az egyetemre, főiskolára járó hallgatók után nem jár családi pótlék, ha vannak fiatalabb testvéreik, a családi pótlék összegének kiszámolásánál figyelembe kell venni őket, ugyanis eltartottnak minősülnek. Kivéve, ha önálló jövedelemmel rendelkeznek, mert akkor egyáltalán nem lehet őket figyelembe venni.
Az OKJ is számít?
Igen, de nem mindegy, hogy középiskolában szervezik-e meg az OKJ-s képzést. Ebben az esetben ugyanis jár családi pótlék a diák után (csak akkor, ha nem múlt el 20 éves), második esetben viszont nem - írja a tbközpont.
Mi történik, ha semmit sem tudtok mondani a kihúzott tételről az érettségin?
Hány pontot szerezhet a szóbeli érettségin az a vizsgázó, aki póttételt húz? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Milyen esetben kötelezhetnek arra, hogy póttételt húzzak a középszintű szóbeli érettségin? És hogyan pontoznak, ha póttételt kell húznom?
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
