Hétfőn a magyarérettségivel folytatódott a 2012-es őszi érettségi időszak: középszinten 1522-en, emelt szinten 32-en...
Hétfőn a magyarérettségivel folytatódott a 2012-es őszi érettségi időszak: középszinten 1522-en, emelt szinten 32-en vizsgáztak 157 helyszínen. A középszintű érettségi 240 percig tartott: a diákoknak két feladatlapot kellett megoldaniuk: a szövegértési kérdésekre 60, a szövegalkotási feladatokra 180 percet kaptak.
Az idei őszi feladatsor első részében Keszler Borbála nyelvész Írásjelhasználat és nyelvi kultúra című tanulmánya alapján kellett válaszolni tizenkét, elsősorban nyelvészeti és stilisztikai témájú kérdésre.
A vizsga második felében három - egy érvelés, egy elemzés és egy összehasonlító elemzés - közül választhattak: idén Blaise Pascal Értekezés a szerelem szenvedélyéről című művének részlete alapján kellett érvelni az "arra születtünk e világra, hogy szeressünk" gondolat mellett vagy ellen. Az elemzést választó diákoknak Mándy Iván A szürke sapka című novelláját kellett feldolgozniuk, míg a harmadik feladatot kidolgozóknak Babits Mihály Arany Jánoshoz és Szabó Lőrinc Babits című művét kellett összehasonlítaniuk.
Az emelt szintű feladatsor
Az emelt szintű vizsga szintén 240 perces volt, egy nyelvi-műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból állt (itt nem volt választási lehetőség, mindet meg kellett oldani). Idén Peter Szondi A modern dráma elmélete című könyvének részlete alapján kellett nyelvi-irodalmi kérdésekre válaszolni. Az teszt második felében Németh László Lányaim című írása alapján kellett esszét írni a gyermekirodalomról, Juhász Gyula Órák zenéje című költeményét kellett elemezni, valamint felhívást kellett írni a "trágárkodásmentes naphoz".
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
