Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Tippek az utolsó órákra: mire kell odafigyelni a magyarérettségin?
Túry Gergely
A magyarérettségiről szóló percről percre tudósításunkat a legfirssebb infókkal itt találjátok.
Karinthy, Arany János és Camus az esszéfeladatok között - a részleteket itt találjátok.
A középszintű érettségi két részből áll, a szövegértési feladatsorból és az esszéfeladatokból. Előbbinél egy hosszabb szöveget kapnak a diákok, ehhez kapcsolódnak a kérdések. „Ez a feladatrész egyértelműen a szövegértési kompetenciát méri fel, vagyis különösebb tárgyi tudás nélkül is megoldható. Aki logikusan gondolkodik és figyelmesen olvas, annak nem okozhat problémát a válaszadás” – mondja Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyarszakos tanára.
A szaktanár szerint csak egy-két, főként nyelvtani feladat kapcsolódik szorosan a tananyaghoz. A rövid, egy-kétszavas vagy -mondatos választ igénylő feladatok évről évre hasonlóak: nagy valószínűséggel idén is lesznek igaz/hamis kérdések, de szövegből kiragadott szavakat, kifejezéseket is kell majd értelmezni. A 2011-es magyarérettségi feladatsorait és a megoldókulcsokat itt találjátok.
A buktatók
„Tipikus hiba, hogy a vizsgázók nem olvassák el rendesen a feladatot. Bármilyen triviálisan is hangzik, hogy pontosan a kérdésre kell válaszolni, nagyon gyakran ezen buknak el a diákok. Sokat segít, ha megnézik a feladatért kapható pontszámot: ha négy pontot lehet szerezni, akkor valószínű, hogy négy információt kell összeszedni, nem elég kettőt beírni” – magyarázza Forgács Róbert, aki szerint olykor-olykor a szövegekben szereplő idegen vagy régies kifejezéseket sem ismerik a végzősök.
| Idén érettségizel? |
| Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz! |
Az érvelés és az elemzés a legnépszerűbb
A három szövegalkotási feladat közül középszinten egyet kell kiválasztani – általában az érvelés a legnépszerűbb, pedig ennek a feladatnak is vannak buktatói.
„Sokan könnyűnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – magyarázza a szaktanár, aki szerint „blöffölésre” senki nem fog magas pontszámot kapni.
| Legális puskák az érettségin |
| Milyen legális puskákat lehet használni a közép- és az emelt szintű érettségin? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el. Hogyan lehet egy nap alatt felkészülni az érettségire? A szaktanárok tanácsait itt találjátok. |
A második választható esszéfeladat egy mű értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítő bizottság, általában olyan szerzőtől, akinek az életműve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Lázár Ervin művei kerültek elő az érettségin. „Itt is vannak buktatók: fontos, hogy nem a szöveg tartalmát kell leírni, hanem elemezni kell a művet a tanult szempontok alapján. Érdemes írni néhány gondolatot a szerzőről, a címről, a szerkezetről, a narrációról és a mondatformálásról” – foglalja össze a tudnivalókat Forgács Róbert.
A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költő műveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérő vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet” – mondja.
Nem a helyesíráson múlik
Forgács Róbert szerint a középszintű érettségin már nem veszik olyan szigorúan a helyesírást, mint 2005 előtt. „A hibákat 30-ig számolják, ezután megfelezik a levonásokat, így maximum 15 pontot lehet veszíteni a helyesírási hibákkal. Ugyanennyit vonnak le akkor is, ha valakinek negyven vagy ötven hibája van” – magyarázza az Eötvös József Gimnázium pedagógusa.
A szövegértési részre 40, az esszére 60 pont jár, összesen 100 pontot lehet szerzni. 80 ponttól már megvan az ötös, tehát ha valakinek borzalmas a helyesírása, viszont nem hibázik, a levont 15 ponttal még mindig megszerezheti az ötöst.
Bár a helyesírást nem veszik annyira szigorúan, a stilisztikai, nyelvhelyességi és szövegszerkesztési hibákon nagyot lehet bukni. „Az esszé összpontszámának harmadát, 20 pontot lehet kapni a nyelvi minőségre, 20-at pedig a szerkezeti felépítésre. Levonás jár, ha nincs kohézió a mondatok között, ha a vizsgázó nem használ bekezdéseket, illetve kimarad a bevezetés vagy befejezés” – mondja Forgács Róbert.
