Az MSZP szerint a héten nyilvánosságra hozott felsőoktatási keretszámok azt jelzik, hogy amíg a gazdag családok előtt...
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón elmondta: a következő tanévben 34 ezren vehetnek részt ingyenesen a felsőoktatásban, 15.500 hallgató képzési költségének pedig egy részét fizeti az állam. Így a szeptemberben induló évfolyamokon kevesebben tanulhatnak majd állami támogatással, mint ahányan az MSZP-kormány utolsó évében ingyen jutottak be egyetemre vagy főiskolára - tette hozzá.
Azt is hangsúlyozta, hogy drasztikusan csökken az ingyenes gazdasági és jogászképzésre felvehetők száma; tavaly szeptemberben még nyolcszáz, idén viszont már csak száz jogászhallgató képzését téríti meg az állam. Véleménye szerint ebből az következik, hogy "Orbán Viktor felsőoktatási rendszerében Orbán Viktor sosem lehetett volna jogi egyetemista". Még nagyobb mértékben, több mint négyezerről 250-re csökken azoknak a száma, akik ingyen juthatnak be gazdasági képzésre - emelte ki, azzal együtt, hogy nem tudni, miért e területeken csökkentik a legnagyobb mértékben a hallgatói helyeket.
Ráadásul alig több mint egy hónappal a jelentkezési határidő előtt még nem tudni, hogy a keretszámokat hogyan osztják el az intézmények között, illetve hogy mennyi lesz pontosan a költségtérítés összege az egyes egyetemeken és főiskolákon - mondta az MSZP-s politikus, megjegyezve, hogy ez tovább növeli a bizonytalanságot azoknál a fiataloknál, akik évek óta készülnek a továbbtanulásra, és most a csökkenő keretszámokkal szembesülnek.
A szocialista politikus szerint tovább rontja a helyzetet, hogy Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár lemondásával a területnek nincs felelős gazdája a kormányban.
Kunhalmi Ágnes arról is beszélt, hogy a kabinet a Széll Kálmán-tervben meghatározottnál is gyorsabban csökkenti a felsőoktatási kiadásokat, ami véleménye szerint újabb bizonyítéka annak, hogy az Orbán-kormány nem a gazdaság- és társadalompolitika alakítására alkalmas eszközként tekint az oktatásra, amely így a megszorítások áldozatává vált.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
