Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterképzésekért

Augusztus 12-ig még jelentkezhettek a pótfelvételire: utánajártunk, mennyit kell fizetni az öt legnépszerűbb mesterszakért, ha önköltséges hallgatóként kezditek meg a tanulmányaitokat. Íme, az árlista.

  • Eduline
MTI - Beliczay László

Vezetés és szervezés

Ezért a szakért a legtöbbet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kell fizetni, 400 ezer forintot félévenként. A Miskolci Egyetemen már jóval kevesebb, 270 ezer forint egy félév, míg a Debreceni és a Nyugat-magyarországi Egyetemen, illetve a Szent István Egyetemen 250 ezer forint. Az idei felvételin tíz legnépszerűbb mesterképzését itt nézhetitek meg, a ponthatárokat pedig itt találjátok.

Pénzügy

Pénzügy szakon is a BME képzése a legdrágább, szintén 400 ezer forint egy félévre. A Budapesti Gazdasági Főiskolán 315 ezer forintot kell majd fizetnetek, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy félév.

Nemzetközi tanulmányok

Ezért a szakért a legtöbbet a Budapesti Gazdasági Főiskolán kell fizetnetek: szemeszterenként 315 ezer forintot. Az Eszterházy Károly Főiskolán 250 ezer, a Pannon Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen 225 ezer forint a féléves tandíj.

Marketing

A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű képzésén 400 ezer forintba kerül egy félév. A pótfelvételin magyar nyelven még négy helyre jelentkezhettek: a BGF-en 296 ezer forint egy félév, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, a Szent István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintot kell fizetnetek.

Vállalkozásfejlesztés

A legnépszerűbb szakok közül átlagosan ez a legolcsóbb. A Miskolci Egyetemen 270, az Általános Vállalkozási Főiskolán pedig 260 ezer forint egy félév. 250 ezer forintot kell fizetnetek egy szemeszterért a Debreceni Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen is. Ennyit kell fizetni szeptembertől a legnépszerűbb alapszakokért.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.