Augusztus 12-ig még jelentkezhettek a pótfelvételire: utánajártunk, mennyit kell fizetni az öt legnépszerűbb mesterszakért, ha önköltséges hallgatóként kezditek meg a tanulmányaitokat. Íme, az árlista.
Vezetés és szervezés
Ezért a szakért a legtöbbet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kell fizetni, 400 ezer forintot félévenként. A Miskolci Egyetemen már jóval kevesebb, 270 ezer forint egy félév, míg a Debreceni és a Nyugat-magyarországi Egyetemen, illetve a Szent István Egyetemen 250 ezer forint. Az idei felvételin tíz legnépszerűbb mesterképzését itt nézhetitek meg, a ponthatárokat pedig itt találjátok.
Pénzügy
Pénzügy szakon is a BME képzése a legdrágább, szintén 400 ezer forint egy félévre. A Budapesti Gazdasági Főiskolán 315 ezer forintot kell majd fizetnetek, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintba kerül egy félév.
Nemzetközi tanulmányok
Ezért a szakért a legtöbbet a Budapesti Gazdasági Főiskolán kell fizetnetek: szemeszterenként 315 ezer forintot. Az Eszterházy Károly Főiskolán 250 ezer, a Pannon Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen 225 ezer forint a féléves tandíj.
Marketing
A Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű képzésén 400 ezer forintba kerül egy félév. A pótfelvételin magyar nyelven még négy helyre jelentkezhettek: a BGF-en 296 ezer forint egy félév, a Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, a Szent István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen pedig 250 ezer forintot kell fizetnetek.
Vállalkozásfejlesztés
A legnépszerűbb szakok közül átlagosan ez a legolcsóbb. A Miskolci Egyetemen 270, az Általános Vállalkozási Főiskolán pedig 260 ezer forint egy félév. 250 ezer forintot kell fizetnetek egy szemeszterért a Debreceni Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen is. Ennyit kell fizetni szeptembertől a legnépszerűbb alapszakokért.
A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
