Majdnem nyolcezren készülnek a középiskolai záróvizsgákra: elkezdődött az őszi szóbeli érettségi.
Az emelt szintű szóbeli vizsgákkal folytatódik az őszi érettségi, ezeket november 6-től 10-ig tartják, míg a középszintű szóbeliket november 17. és 22. között szervezik meg a középiskolák.
Az Oktatási Hivatal közleménye szerint az érettségizők ebben az időszakban 34 tantárgyból vizsgázhatnak, mindegyikből van szóbeli is. A nyolcezer érettségiző több mint tízezer vizsgát tesz le az idén, ebből 2700-at emelt szinten.
Az őszi vizsgaidőszakban hatféle érettségitípus közül választhattak a vizsgázók. Legnagyobb arányban javító és "rendes" vizsgákat tesznek - ez a vizsgák 35, illetve 28 százaléka. 18 százalékuk tesz szintemelő vizsgát, 14 százalékuk ismétlő érettségit.
A szóbelin háromtagú vizsgabizottság értékeli az érettségizők feleletét, először egyéni értékelő lapon külön-külön, majd ezeket egyeztetve hoznak döntést. A szóbelit leginkább azzal lehet elrontani, ha a vizsgázó nem kezdi el önállóan bemutatni a tételt, ha nem használja a szakkifejezéseket, vagy a feladatban feltett kérdés helyett másról beszél. A szóbeli vizsga témaköreiről itt olvashattok, a legnagyobb buktatókat pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
