Kezdődik a szóbeli érettségi: itt vannak a részletek

Majdnem nyolcezren készülnek a középiskolai záróvizsgákra: elkezdődött az őszi szóbeli érettségi.

  • Eduline

MTI / Balázs Attila

Az emelt szintű szóbeli vizsgákkal folytatódik az őszi érettségi, ezeket november 6-től 10-ig tartják, míg a középszintű szóbeliket november 17. és 22. között szervezik meg a középiskolák.

Az Oktatási Hivatal közleménye szerint az érettségizők ebben az időszakban 34 tantárgyból vizsgázhatnak, mindegyikből van szóbeli is. A nyolcezer érettségiző több mint tízezer vizsgát tesz le az idén, ebből 2700-at emelt szinten.

Az őszi vizsgaidőszakban hatféle érettségitípus közül választhattak a vizsgázók. Legnagyobb arányban javító és "rendes" vizsgákat tesznek - ez a vizsgák 35, illetve 28 százaléka. 18 százalékuk tesz szintemelő vizsgát, 14 százalékuk ismétlő érettségit.

A szóbelin háromtagú vizsgabizottság értékeli az érettségizők feleletét, először egyéni értékelő lapon külön-külön, majd ezeket egyeztetve hoznak döntést. A szóbelit leginkább azzal lehet elrontani, ha a vizsgázó nem kezdi el önállóan bemutatni a tételt, ha nem használja a szakkifejezéseket, vagy a feladatban feltett kérdés helyett másról beszél. A szóbeli vizsga témaköreiről itt olvashattok, a legnagyobb buktatókat pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna