Két szakon két pontszámot láttok az e-felvételiben? Akkor sincs gond, mutatjuk, hogy miért.
Első helyen egy alapszakot jelöltem meg, második helyen pedig egy felsőoktatási szakképzést. A két szakon két különböző pontszámot mutat az e-felvételi. Miért?
Azért, mert a felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályai sokkal lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakoké. A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők összpontszámát háromféle módon lehet kiszámolni: a tanulmányi pontok kétszerezésével, a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, valamint az érettségi pontok kétszerezésével. A három számítási mód közül mindig a felvételiző számára legelőnyösebbet választják.
Az érettségi pontokat ráadásul - hacsak a felsőoktatási intézmények nem határozták meg külön a vizsgatárgyakat - a két legjobb vizsgaeredményből számítják. Holnap pedig ponthatárhirdetés lesz, amit követhettek velünk is és azonnal jövünk az eredményekkel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
