Valóságos kommentdömpinget indított el az eduline-on és a Facebookon az ombudsman bejelentése: Szabó Máté azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza a 2012-es keretszámokról szóló határozatát, az ugyanis nem felel meg a hatályos felsőoktatási törvénynek. Az oktatási államtitkárság eddig még nem reagált, ti azonban kifejtettétek a véleményeteket.
Ha idén kellett volna jelentkezni, nem írok be gazdasági szakot (ami érdekelt, most is érdekel – amit elvégeztem), akkor műszaki/informatikai területet választok. Amit soha nem fogunk megtudni: hányan jelentkeztek emiatt máshova vagy sehova (pl. kevésbé szerencsés körülmények között élő közgáz szakközepesek, akiknél egyértelmű volt, hogy a család nem tudja finanszírozni a képzést).
Jogos, de keretszámot változtatni – és ezzel ponthatárt újraszámolni – sincs már idő.
Nekem tetszik az időzítés, hátha így már nem köthetnek bele, mert már nincs rá idejük újabb törvényt hozni.
Érdekes lesz ez a mai nap, úgy érzem!
Teljesen mindegy, hogy mikor kéri, akár a kihirdetés után is kérhetné, mivel itt a keretszámok emeléséről lenne szó, így minden felvételizőt csakis kizárólag pozitív irányban érinthetne, vagy sehogy. Ha növelik a keretszámot, akkor csökken a ponthatár, és vagy felveszik, akit nem vennének fel, vagy olyan helyre veszik fel, amit előbb jelölt meg, vagy nem változik semmi.
Nem tudtam oda jelentkezni, ahova akartam, ha most hirtelen visszaállítják, akkor már nem tudok változtatni, úgyhogy most már kár a gőzért.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
