Itt vannak a 2017-es "árak": ennyit kell fizetni az érettségi vizsgákért

Akinek nincs tanulói jogviszonya, más szabályok szerint jelentkezik.

  • Eduline
Shutterstock

Ha már van érettségid, de ismét nekifutnál a vizsgának, esetleg még nem szereztél papírt, de már nem is jársz iskolába, akkor más szabályok vonatkoznak rád, mint a középiskolában érettségizőkre.

Például a jelentkezésért fizetned kell, hiszen csak a tanulói jogviszony idején térítésmentes a vizsga, illetve egy javító- vagy pótló vizsga erejéig.

Minden egyéb esetben a minimálbér 15 százalékát, idén 19 ezer forintot kell fizetni a középszintű vizsgáért, 25 százalékot, azaz 32 ezer forintot az emelt szintűért.

Ha a jelentkezést egy középiskolába nyújtod be, úgy a középszintű vizsga díját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni. Akkor is az OH-nak kell fizetni, ha középszintű vizsgára kormányhivatalnál jelentkezel.

Ehhez a kormányhivatalokban lehet kérni egy utalványt, vagy egyszerűbb átultani az Oktatási Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, melynek száma: 10032000-00282637-00000000.

Az idei felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.