Szívesebben fogadják az amerikai egyetemek azokat a felvételizőket, akik középiskolai éveik alatt önkénteskedtek –...
Szívesebben fogadják az amerikai egyetemek azokat a felvételizőket, akik középiskolai éveik alatt önkénteskedtek – derül ki a diákokat közösségi munkára ösztönző "Do Something", vagyis "Csinálj valamit" nevű szervezet friss felméréséből. A tanulmány szerint a vezető amerikai felsőoktatási intézmények 92 százaléka jobban értékeli, ha a diákok a helyi közösségekért tesznek valamit, mint ha külföldön önkénteskednek – írja a Huffington Post.
„Ezek a diákok nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, elszántabbak, elkötelezettebbek, és tudatosabb döntéseket hoznak, mint azok, akik soha nem önkénteskedtek” – olvasható a tanulmányban.
Az önéletrajzban is jól mutat az önkéntes munka. „A diákoknak nemcsak azt érdemes beleírniuk az önéletrajzba, hogy hol és hány órát önkénteskedtek, hanem azt is, mit jelentett ez nekik, és hogyan fejlődött a személyiségük” – tanácsolta több egyetemi munkatárs.
A tanulmány szerint annak sem kell elkeserednie, aki anyagi helyzete miatt nem teheti meg, hogy ingyen dolgozzon valamilyen szervezetnél. „Ha valaki már diákként segíti a családját, emiatt senki nem fog lecsúszni a felvételiről” – ígérik az egyetemek képviselői. Egyre több diák vállal önkéntes munkát az egyetem előtt – a snap yearről itt olvashatsz bővebben.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
