A kétszintű érettségi bevezetése előtt végzettek az érdemjegy alapján számolhatják ki érettségi pontjaikat az idei felvételin is. Itt vannak a részletek.
A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis a 2005 előtti, "régi típusú" érettségi bizonyítványok eredményeit automatikusan középszintű érettségiként számítják be a felvételin. Mivel ekkor még nem kaptak százalékos értékelést az érettségizők, ezért a következő táblázat szerint számíthatjátok át az érdemjegyeket százalékokká.
| Érdemjegy | Százalékos érték (pontszám) |
| Jeles (5) | 100% |
| Jó (4) | 79% |
| Közepes (3) | 59% |
| Elégséges (2) | 39% |
Az alap- és osztatlan szakos, illetve felsőoktatási szakképzési felvételin is maximum 500 pontot szerezhettek, ebből 200 pontot kaphattok két érettségi tantárgy százalékos eredményéért, adott esetben pedig választhatjátok azt, hogy ezt a pontszámot duplázzátok. Amennyiben a régi rendszerben érettségiztetek, és például egy tantárgyból ötöst, egy másikból pedig négyest szereztetek, az érettségiért adható 200-ból 179 pontotok van (100 az ötösért, 79 a négyesért). A pontszámítási szabályok részleteiről itt írtunk.
Azt, hogy a 2005 előtti hagymányos érettségi tárgyak a jelenlegi rendszerben milyen tantárgyaknak felelnek meg, itt találjátok. Az egyes szakoknál bemeneteli követelményként meghatározott érettségi tárgyakat az adott intézményeknél nézhetitek meg, ide kattintva. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkért itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
