Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott...
Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott jogászképzésre szerettek volna bekerülni, az országban ugyanis mindössze két helyen - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - lehet állami ösztöndíjasként jogot tanulni, de ott is csak ötven-ötven elsőéves kezdhet szeptemberben ingyen. Ezekért a helyekért minden eddiginél keményebb volt a verseny: az ELTE-n 467-nél, a Pázmányon 455-nél húzták meg a ponthatárt. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg
A Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem fizetős képzéséhez viszont elegendő volt a minimális, 240 pont is. A Miskolci Egyetemen 252, az ELTE fizetős nappali jogászképzésén pedig 350 volt a ponthatár.
Tippeltek - nem jött be
Az eduline által megkeresett egyetemek oktatói júniusban arra számítottak, hogy 475-485 között húzzák majd a ponthatárokat az államilag finanszírozott jogászképzésen.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese a maximális pontszám emelése miatt körülbelül tízpontos ugrásra számított, a nyelvvizsgáért ugyanis idén már kevesebb pontot lehet kapni. „A ponthatárok szempontjából fontos az is, hogy az emelt szintű történelemérettségin a legjobbak sem nagyon teljesítettek kilencven százalék felett. Mindezzel együtt a tavalyi 427-es ponthatárhoz képest 475 és 485 közé saccolom az ideit” – mondta akkor Nagy Marianna.
Az önköltséges jogászszakokon azonban alacsonyabb ponthatárra számított a dékánhelyettes, az állami helyek számának csökkenésével kieső létszámot ugyanis pótolni kell ahhoz, hogy folytatni tudják az oktatást.
Jövőre sem lesz könnyebb
Az eduline információi szerint a jogászképzés állami támogatását már jövőre lenullázná a kormány, vagyis a 2013-as, 2014-es és a 2015-ös felvételin egyetlen állami (teljes) ösztöndíjas helyet sem kapnának a jogtudományi karok az osztatlan jogászképzésre, az ELTE és a Pázmány is elveszítené az idei 50-50-es keretszámot.Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem kommentálta értesülésünket, viszont júniusban kijelentette: ha valaki felveszi a diákhitelt, és jogászdiplomát szerez, átlag feletti fizetésre számíthat, amelyből "könnyedén ki tudja fizetni annak részleteit. Ha ez az elgondolás visszatartja a szegényeket, akkor itt valami logikai hiba van".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
