Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott...
Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott jogászképzésre szerettek volna bekerülni, az országban ugyanis mindössze két helyen - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - lehet állami ösztöndíjasként jogot tanulni, de ott is csak ötven-ötven elsőéves kezdhet szeptemberben ingyen. Ezekért a helyekért minden eddiginél keményebb volt a verseny: az ELTE-n 467-nél, a Pázmányon 455-nél húzták meg a ponthatárt. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg
A Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem fizetős képzéséhez viszont elegendő volt a minimális, 240 pont is. A Miskolci Egyetemen 252, az ELTE fizetős nappali jogászképzésén pedig 350 volt a ponthatár.
Tippeltek - nem jött be
Az eduline által megkeresett egyetemek oktatói júniusban arra számítottak, hogy 475-485 között húzzák majd a ponthatárokat az államilag finanszírozott jogászképzésen.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanulmányi és oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese a maximális pontszám emelése miatt körülbelül tízpontos ugrásra számított, a nyelvvizsgáért ugyanis idén már kevesebb pontot lehet kapni. „A ponthatárok szempontjából fontos az is, hogy az emelt szintű történelemérettségin a legjobbak sem nagyon teljesítettek kilencven százalék felett. Mindezzel együtt a tavalyi 427-es ponthatárhoz képest 475 és 485 közé saccolom az ideit” – mondta akkor Nagy Marianna.
Az önköltséges jogászszakokon azonban alacsonyabb ponthatárra számított a dékánhelyettes, az állami helyek számának csökkenésével kieső létszámot ugyanis pótolni kell ahhoz, hogy folytatni tudják az oktatást.
Jövőre sem lesz könnyebb
Az eduline információi szerint
a jogászképzés állami támogatását már jövőre lenullázná a kormány
, vagyis a 2013-as, 2014-es és a 2015-ös felvételin egyetlen állami (teljes) ösztöndíjas helyet sem kapnának a jogtudományi karok az osztatlan jogászképzésre, az ELTE és a Pázmány is elveszítené az idei 50-50-es keretszámot.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem kommentálta értesülésünket, viszont júniusban kijelentette: ha valaki felveszi a diákhitelt, és jogászdiplomát szerez, átlag feletti fizetésre számíthat, amelyből "könnyedén ki tudja fizetni annak részleteit. Ha ez az elgondolás visszatartja a szegényeket, akkor itt valami logikai hiba van".
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
