Nyilvánosságra hozta a 2012-es felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítését az Oktatási Hivatal és a...
Nyilvánosságra hozta a 2012-es felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítését az Oktatási Hivatal és a Nemzetierőforrás-minisztérium. A dokumentumban az áll, hogy több képzési területen - néhány szak kivételével - egyáltalán nem lesznek állami ösztöndíjas helyek.
A jogi képzési területen csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem indíthat államilag finanszírozott, osztatlan jogászképzést, a többi egyetemen kizárólag önköltséges hallgatóként lehet majd tanulni. Mennyibe kerül a jogászképzés félévenként 2012 szeptemberétől? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen az igazgatásszervező és a nemzetközi igazgatás alapszak nem indul állami ösztöndíjas formában - államilag finanszírozott igazgatásszervező képzés egyedül a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összevonásával létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lesz.
Az üzleti szakokra jelentkező diákok is rosszul jártak: a gazdaságtudományi képzések közül egyedül az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak indul állami ösztöndíjas formában.
A társadalomtudományi karok a szociális munka, a szociálpedagógia, az informatikus könyvtáros, a kulturális antropológia és a szociológia alapszakhoz kaptak állami támogatást, illetve néhány "egyéb, ide tartozó szakhoz, speciális esetben, kis létszámban".
| Egy állami ösztöndíjas helyet sem kaptak a magánfőiskolák |
| Ahogy az várható volt, a magánfőiskolák 2012 szeptemberében egyetlen állami ösztöndíjas hallgatót sem vehetnek fel alapképzésre, egységes, osztatlan szakra és felsőfokú szakképzésre. Ezekben az intézményekben - ilyen például a Kodolányi János Főiskola, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, az Általános Vállalkozási Főiskola vagy a Gábor Dénes Főiskola - csak önköltséges hallgatóként lehet majd tanulni. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
