Ilyen lesz a felvételi alkalmassági vizsga, megvannak a követelmények

Művészeti, osztatlan tanári, esetleg mesterszakra készültök? Itt vannak az alkalmassági és a felvételi vizsgák követelményei.

  • Eduline

Shutterstock

Az idei felvételin is lesznek alkalmassági vizsgák, például művészeti, rendészeti és katonai, osztatlan tanári szakokon, illetve bizonyos pedagógiai és mérnöki képzéseken. Emellett több mesterszakon felvételi vizsgát is tartanak, ilyen lehet például egy írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsga, esetleg motivációs beszélgetés. A mesterszakos felvételi pontszámítási szabályiról itt olvashattok.

Azt, hogy az alkalmassági vizsgákon és egyes mesterszakos felvételi vizsgákon milyen követelmények vannak, milyen témakörökből vagy könyvekből kell felkészülni, ebben a dokumentumban találjátok meg. Fontos, hogy nem az összes mesterszakos felvételi vizsgát tartalmazza a lista, előfordulhat, hogy az egyetemnél, főiskolánál kell érdeklődnötök a részletekről.

Az alkalmassági vizsgák menetéről, pontozásáról itt olvashatjátok összefoglalónkat, az osztatlan tanári szakok pályaalkalmassági vizsgájáról pedig itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.