Így szerezhetsz 100 ponttal többet a felvételin: még egyszer a többletpontokról

A többletpontok rendszere sokaknak okoz fejtörést a jelentkezés időszakában. Összeszedtük, mit kell róluk tudni.

  • Eduline
Shutterstock

Többletpontot különböző jogcímekre lehet kapni, de a legfontosabb szabály, hogy így legfeljebb 100 pontot szerezhettek.

A többletpontoknak két fő csoportja van: a jogszabály alapján kötelezően adandó, illetve a képzési területenként adható pluszpontok.

A kötelezően adandók közé tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, vagy valamilyen rászorultsági alapon megszerezhető pluszponok.

Ezen kívül adható többletpont tanulmányi versenyeken elért helyezés után, esetleg sporteredményre, amiket természetesen csak adott szakokon fogadnak el. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha a jelentkezőnek van egy OKJ-s végzettsége.

Figyelem! Ezek a felvételizők nem kapnak pluszpontot hátrányos helyzet miatt

A többletpontra jogosító helyzetet igazolni kell, tehát legkésőbb a dokumentumok pótlásának végső határidejéig (július 12.) csatolandó a jelentkezési dokumentumokhoz. Ide tartozik a versenyeredményt igazoló papír, a nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve a rászorultságot, fogyatékosságot igazoló dokumentumok.

A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: amennyiben a jelentkező ugyanazon eredmény alapján több jogcímen is jogosult lenne többletpontra, a számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.

A többletpontok rendszerének részletes táblázatát megtaláljátok a Felvin.

A 2017-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.

Kaphatok pluszpontot, ha elvégeztem egy OKJ-s képzést? Itt a válasz

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.