A többletpontok rendszere sokaknak okoz fejtörést a jelentkezés időszakában. Összeszedtük, mit kell róluk tudni.
Többletpontot különböző jogcímekre lehet kapni, de a legfontosabb szabály, hogy így legfeljebb 100 pontot szerezhettek.
A többletpontoknak két fő csoportja van: a jogszabály alapján kötelezően adandó, illetve a képzési területenként adható pluszpontok.
A kötelezően adandók közé tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, vagy valamilyen rászorultsági alapon megszerezhető pluszponok.
Ezen kívül adható többletpont tanulmányi versenyeken elért helyezés után, esetleg sporteredményre, amiket természetesen csak adott szakokon fogadnak el. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha a jelentkezőnek van egy OKJ-s végzettsége.
A többletpontra jogosító helyzetet igazolni kell, tehát legkésőbb a dokumentumok pótlásának végső határidejéig (július 12.) csatolandó a jelentkezési dokumentumokhoz. Ide tartozik a versenyeredményt igazoló papír, a nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve a rászorultságot, fogyatékosságot igazoló dokumentumok.
A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: amennyiben a jelentkező ugyanazon eredmény alapján több jogcímen is jogosult lenne többletpontra, a számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.
A többletpontok rendszerének részletes táblázatát megtaláljátok a Felvin.
A 2017-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
