A többletpontok rendszere sokaknak okoz fejtörést a jelentkezés időszakában. Összeszedtük, mit kell róluk tudni.
Többletpontot különböző jogcímekre lehet kapni, de a legfontosabb szabály, hogy így legfeljebb 100 pontot szerezhettek.
A többletpontoknak két fő csoportja van: a jogszabály alapján kötelezően adandó, illetve a képzési területenként adható pluszpontok.
A kötelezően adandók közé tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, vagy valamilyen rászorultsági alapon megszerezhető pluszponok.
Ezen kívül adható többletpont tanulmányi versenyeken elért helyezés után, esetleg sporteredményre, amiket természetesen csak adott szakokon fogadnak el. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha a jelentkezőnek van egy OKJ-s végzettsége.
A többletpontra jogosító helyzetet igazolni kell, tehát legkésőbb a dokumentumok pótlásának végső határidejéig (július 12.) csatolandó a jelentkezési dokumentumokhoz. Ide tartozik a versenyeredményt igazoló papír, a nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve a rászorultságot, fogyatékosságot igazoló dokumentumok.
A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: amennyiben a jelentkező ugyanazon eredmény alapján több jogcímen is jogosult lenne többletpontra, a számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.
A többletpontok rendszerének részletes táblázatát megtaláljátok a Felvin.
A 2017-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
