A többletpontok rendszere sokaknak okoz fejtörést a jelentkezés időszakában. Összeszedtük, mit kell róluk tudni.
Többletpontot különböző jogcímekre lehet kapni, de a legfontosabb szabály, hogy így legfeljebb 100 pontot szerezhettek.
A többletpontoknak két fő csoportja van: a jogszabály alapján kötelezően adandó, illetve a képzési területenként adható pluszpontok.
A kötelezően adandók közé tartoznak az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, vagy valamilyen rászorultsági alapon megszerezhető pluszponok.
Ezen kívül adható többletpont tanulmányi versenyeken elért helyezés után, esetleg sporteredményre, amiket természetesen csak adott szakokon fogadnak el. Ebbe a kategóriába tartozik az is, ha a jelentkezőnek van egy OKJ-s végzettsége.
Figyelem! Ezek a felvételizők nem kapnak pluszpontot hátrányos helyzet miatt
A többletpontra jogosító helyzetet igazolni kell, tehát legkésőbb a dokumentumok pótlásának végső határidejéig (július 12.) csatolandó a jelentkezési dokumentumokhoz. Ide tartozik a versenyeredményt igazoló papír, a nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve a rászorultságot, fogyatékosságot igazoló dokumentumok.
A felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet ugyanazt az eredményt többször értékelni: amennyiben a jelentkező ugyanazon eredmény alapján több jogcímen is jogosult lenne többletpontra, a számára legkedvezőbbet veszik figyelembe.
A többletpontok rendszerének részletes táblázatát megtaláljátok a Felvin.
A 2017-es felvételivel kapcsolatos cikkeinket itt találjátok.
Kaphatok pluszpontot, ha elvégeztem egy OKJ-s képzést? Itt a válasz
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
