Már lehet jelentkezni a februárban induló egyetemi és főiskolai képzésekre. A felvételit azonban könnyű elszúrni: összeállítottuk azoknak a szabályoknak a listáját, amelyekre figyelnetek kell.
Nem éritek el a minimumponthatárt
2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan képzéseken 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár: ennél kevesebb ponttal állami ösztöndíjas és önköltséges helyre sem lehet bekerülni. A mesterképzésekre jelentkezők maximum száz pontot kaphatnak: ötven pont alatti eredménnyel senkit sem vesznek fel. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok.
Nem jelentkeztek időben
A keresztféléves felvételire november 15-ig kell jelentkezni az e-felvételi rendszerén keresztül. Pótfelvételi nincs, így ha lecsúsztok a határidőről, legközelebb 2014 tavaszán felvételizhettek.
Olyan szakra jelentkeztek, amely nem indul
A keresztféléves felvételin önköltséges alap- és osztatlan szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, illetve állami ösztöndíjas és önköltséges mesterszakokat hirdettek meg. A képzéseket a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg - vigyázzatok, hogy a 2014. februári képzések fül legyen aktív, a keresztfélévben ugyanis nem indul minden szak. A legnépszerűbb alapszakok önköltségét itt, a mesterképzésekét pedig itt találjátok.
Nem fizetitek be az eljárási díjat
A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért az összegért három szakot jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) - minden további szakért plusz kétezer forintot kell fizetnetek. Maximum öt szakot jelölhettek meg. Az eljárási díjat banki átutalással az Oktatási Hivatalnak (számlaszám: 10032000-00282637-00000000, a közlemény rovatban a 12 jegyű felvételi azonosító számot kell feltüntetni), vagy az e-felvételi rendszerén keresztül fizethetitek be, a határidő itt is november 15.
Nem hitelesítitek a jelentkezést
Az elektronikus jelentkezést november 25-ig kell hitelesítenetek, ezt kétféleképpen tehetitek meg: vagy az ügyfélkapun keresztül az okmányirodában kapott azonosítóval, vagy a hitelesítő adatlappal. Ezt az e-felvételi rendszeréből nyomtathatjátok ki, aláírva kell postára adnotok az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220).
Nem pótoljátok a hiányzó dokumentumokat
A jelentkezéshez az e-felvételi rendszerébe fel kell töltenetek a tanulmányi eredményt és a végzettséget igazoló dokumentumok (középiskolai vagy érettségi bizonyítvány, diploma), a nyelvvizsga-bizonyítványok, a különböző versenyeken kapott oklevelek fénymásolatát, illetve más, szintén többletpontra jogosító igazolásokat (például hátrányos helyzet). Azokat a dokumentumokat, amelyeket november 15-ig nem kaptok meg, január 9-ig pótolhatjátok.
Nincs megfelelő érettségitek
Már a keresztféléves felvételin is több szakon kötelező lesz a két emelt szintű érettségi: a listát itt nézhetitek meg. A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
