Idegen nyelvi érettségi: hány százaléktól van meg a kettes?

Csütörtökön kezdődtek meg az emelt szintű szóbeli érettségik – egy hét alatt összesen 37 ezer vizsga lesz hatvanöt...

  • Eduline
Az írásbelik után jönnek a szóbelik, az idei érettségi szezonnal június 29-én lesz vége
Túry Gergely

Csütörtökön kezdődtek meg az emelt szintű szóbeli érettségik – egy hét alatt összesen 37 ezer vizsga lesz hatvanöt tantárgyból. A szóbeli érettségikről szóló legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.

Több százan választották a nehezebb, egyben több felvételi pontot érő emelt szintű vizsgát idegen nyelvekből is. Bár idegen nyelvekből a közép- és az emelt szintű érettségi is ugyanolyan felépítésű (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség), a szabályok különböznek. Míg középszinten csak arra kell figyelni, hogy az írásbelin és a szóbelin is meglegyen a 10-10 százalék, addig emelt szinten mind az öt vizsgarészből meg kell szerezni a 10 százalékot.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.