Február 15-ig jelentkezhettek a 2015-ös felvételire: megnéztük, milyenek az osztatlan tanárképzési szakok, mit tanulhattok a legnépszerűbb alapszakokon, és milyen feltételekkel kaphattok állami ösztöndíjat. Beszámoltunk a keresztféléves felvételi ponthatárairól, és összegyűjtöttük, mit gondolnak a diákok a középiskolai írásbeliről. A hét hírei és cikkei.
Ponthatárhúzás a keresztféléves felvételin
Csütörtökön kiderült, ki kezdheti el az egyetemet, főiskolát februárban. A felvételizők 85 százaléka valamilyen mesterképzést jelölt meg, a legnépszerűbbek a műszaki és a gazdasági képzések voltak. A keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterszakjainak ponthatárait itt, a legnépszerűbb alapképzésekét pedig itt nézhetitek meg.
Ilyen lesz a 2015-ös felvételi
A 2015. szeptemberében induló képzésekre viszont még három hétig lehet jelentkezni: az eduline-on minden fontos információt megtaláltok az eljárással, a pontszámítással és a szakokkal kapcsolatban. Arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok állami ösztöndíjat, itt olvashattok, arról pedig, hogy mire kell figyelnetek, hogy ne soroljanak át, itt találjátok cikkünket.
Az osztatlan tanárképzési szakokról szóló összefoglalónkat itt találjátok, azt pedig, hogy mennyit kell fizetni a legdrágább szakokon, itt nézhetitek meg. Mit tanulhattok a legnépszerűbb alapszakokon? Erről itt olvashattok. Azt, hogy hányan kerülhetnek be az egyes egyetemekre, főiskolákra, itt nézhetitek meg, a 2015-ös felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Megszűnt egy iskola Szegeden
Megszűnt Az Esély a Hátrányos Helyzetűekért Közhasznú Alapítvány egyik szegedi iskolája, 750 diáknak kell másik iskolában elkezdenie a tavaszi félévet. A döntés oka az volt, hogy az intézmény állami támogatását - egy másik iskoláéval együtt, amelynek megszűnéséről még nem született döntés - tavaly októberben felfüggesztették. A részleteket itt olvashatjátok.
Kellemetlen meglepetés a középiskolai írásbelin
A nyolcadikos diákok szerint szokatlanul nehéz volt a középiskolai felvételi írásbeli tesztje. Van, aki úgy érzi, egy évet készült rá a semmiért - a véleményeket itt gyűjtöttük össze. A szakatanárok szerint viszont nem okozhatott komolyabb meglepetést a feladatsor: erről itt olvashattok.
Elégedetlen a szakszervezet a közoktatás átalakításával
A két évvel ezelőtt kötött sztrájkbizottsági megállapodásról tárgyalt csütörtökön Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár és több oktatási szakszervezet. Az államtitkárság áttekinti a szervezetek javaslatait, amelyekről szűk egy hónapon belül újra tárgyalni fognak.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban sok probléma van a közoktatásban: bár a kormány jogszabályban rögzítette a szakszervezetek elvárásait, azok a gyakorlatban nem mindig valósultak meg. A PSZ szerint gondok vannak például a kollektív szerződéssel, a 32 órás intézményi tartózkodással, és a túlmunka kifizetésével, illetve dokumentálásával. A részleteket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
