Hány százalék után jár a többletpont az emelt szintű érettségiért?

Fontos kérdés a felvételizőknek: mikor jár az emelt szintű érettségi után az 50 többletpont? Ugyanis nem minden emelt szinten letett érettségiért után adják meg automatikusan a pontokat.

Eduline

pixabay

A felsőoktatási intézmények az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért adják meg a többletpontokat, amennyiben a jelentkezésetek során az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen vizsgatárgyanként 50 többletpont, így legfeljebb 100 többletpont vehető figyelembe ezen a jogcímen.

Fontos, hogy ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsgát tennetek, úgy – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét tárgya – a két emelt szintű érettségivel kimerítitek a maximálisan kapható 100 többletpontot, tehát más jogcímen már nem kaphattok többletpontokat.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Campus life

PDSZ: Az értékelésnek nem az a feladata, hogy a pedagógusokat rangsorolja, vagy a bérek differenciálásának eszköze legyen

A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.

Közoktatás

A fideszes képviselők megőriznék a kekvákat, de az Alkotmánybíróság visszautasította a beadványukat

A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.

Felsőoktatás

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

Közoktatás

@eduline.hu
Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit a diákságnak: „Szeretnénk megérteni, ti hogyan látjátok az iskolákat és az óvodákat”

A gyerekek válaszait összegyűjtik, és azokat kutatók dolgozzák majd fel.

Fontos szabály változik szeptembertől: erre figyeljetek, ha diákbérletet vesztek

Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.

Kátai-Németh Vilmos: felülvizsgálják a gyermekvédelmi bejelentések rendszerét

Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.

Kikerülhet az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből: Kereki Judit a PSZ-szel és a PDSZ-szel egyeztetett

Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.