Az osztatlan jogászképzés jövő évi állami keretszámának emelését kéri a kormánytól a Hallgatói Önkormányzatok...
Az osztatlan jogászképzés jövő évi állami keretszámának emelését kéri a kormánytól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) jog- és igazgatástudományi szakmai szövetsége.
A hallgatói szervezet a tagönkormányzatok képviseletében megfogalmazott és a honlapján közzétett állásfoglalásában felidézte, hogy az oktatási államtitkárság január 5-én tette közzé az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas férőhelyek tudományterületenkénti felosztását, s eszerint az osztatlan jogászképzésben 2012 szeptemberétől országosan mindössze száz hallgató kezdhetné meg államilag finanszírozott képzésben tanulmányait.
"Mi, Magyarország jogászhallgatóinak képviselői, fiatal értelmiségiként felelősséget vállalva tudományterületünk jövőjéért is, aggodalmunkat fejezzük ki az államilag finanszírozott jogászképzés férőhelyeinek egynyolcadára csökkentése miatt. Meggyőződésünk, hogy évi száz végzett jogász még az állam jogászigényét sem képes kielégíteni" - olvasható az állásfoglalásban.
A dokumentum szerint reális esélyét látják annak, hogy az átalakuló finanszírozási körülmények veszélyeztethetik a tudományos műhelyként létező tanszékek struktúráját, ezáltal pedig a hazai jogászképzés szellemi alapját, továbbá a magyar jogtudomány fejlődését.
Meglátásuk szerint az államilag finanszírozott jogászhallgatói létszám jelentős csökkentése akár azt is eredményezheti, hogy egyes régiókban nem lesz lehetőségük a hallgatóknak tandíjmentesen tanulni. Ez pedig a társadalom egy jelentős hányada számára elérhetetlenné teszi a jogtudományi képzéseket.
Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy csak ilyen későn, a felvételi jelentkezési határidő vége előtt alig másfél hónappal került nyilvánosságra az államilag finanszírozott jogászhallgatói keretszám drasztikus csökkentése. Tekintettel arra, hogy a jogász szakok minden hazai képzőhelyen többszörös túljelentkezés mellett indulnak minden évben, meggyőződésük, hogy az állami ösztöndíjas férőhelyek alacsony száma ezekben a napokban számos, érettségi előtt álló diák és családja életét nehezíti meg - zárul a hallgatók állásfoglalása.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
