Ösztöndíjalapot létesített a szeptemberben induló gazdaságtudományi alapképzések hallgatói számára a...
Ösztöndíjalapot létesített a szeptemberben induló gazdaságtudományi alapképzések hallgatói számára a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara a Soproni Felsőoktatásért Alapítvánnyal közösen – mondta Faragó Sándor rektor.
A kar célja, hogy legalább annyi hallgatónak tudjon ösztöndíjat adni, mint amennyi államilag finanszírozott hely volt korábban - ismertette az egyetem vezetője, hozzátéve, hogy ezen a tudományterületen államilag finanszírozott helyet a következő tanévre nem kapott a felsőoktatási intézmény.
A szeptemberben induló alapképzés hallgatói a bachelor-, a menedzser- és a kiválósági ösztöndíjra pályázhatnak. A bachelorösztöndíj megítélésénél a szociális helyzetet is figyelembe veszik a felvételi pontszám mellett. Az ösztöndíj összege fedezi a félévre szóló 150 ezer forintos önköltséget, ha a hallgató tanulmányi eredményei az elvárásnak megfelelőek.
A menedzserösztöndíjnál a vállalati támogatás játszik fontos szerepet, így az ösztöndíj vállalati támogatási szerződéssel is együtt járhat. A kiválósági ösztöndíjra pedig a jó vagy kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatók esélyesek. Ez utóbbira az egyes félévek lezárása után pályázhatnak a diákok.
Wilfing János dékáni hivatalvezető tájékoztatása szerint tavaly 54 államilag finanszírozott helyen kezdhették meg tanulmányaikat a hallgatók a közgazdaságtudományi karon, ez a létszám a fele volt a nappali tagozatra felvetteknek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
