Még öt napig - február 15-én éjfélig - lehet jelentkezni az egyetemek, főiskolák szeptemberben induló felsőoktatási képzéseire. Díjmentesen három helyet jelölhetnek meg a diákok.
A felvételizőknek a február 15-i határidőig kell végezniük az e-felvételi felületén a személyes és kötelező adataik rögzítésével, a kiválasztott szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltésével.
A jelentkezés véglegesítése előtt érdemes áttekinteni a felsőoktatási felvételi tájékoztató január végén közzétett hivatalos kiegészítését, az abban megjelent módosításokat, új jelentkezési lehetőségeket. A www.felvi.hu-n elérhető tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza a felvételi szabályokat, meghirdetéseket és fontos tudnivalókat, valamint a hivatalos kiegészítéssel módosított tartalmakat.
A 2017-es felvételiről legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Aki a díjmentesen megjelölhető három jelentkezési helynél többet - maximum hatot - jelöl meg, annak szintén február 15-én éjfélig kell befizetnie a megjelölt további jelentkezési helyek alapján számított kiegészítő díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával.
A határidő után öt nap áll a felvételizők rendelkezésére, hogy hitelesítsék a jelentkezésüket. Hitelesíteni Ügyfélkapun keresztül, vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190) lehet.
Szintén a február 15-i határidőt kell szem előtt tartaniuk az érettségizőknek. Eddig kell a kormányhivataloknál a május-júniusi vizsgákra a jelentkezési lapokat leadni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
