Diploma, kreditelismerési határozat, leckekönyv - milyen dokumentumokat kell csatolnotok a jelentkezéshez, ha mesterszakra felvételiztek?
Diploma
A diplomátok másolatával a mesterképzéshez szükséges alap- vagy osztatlan szak elvégzését igazoljátok. Ehhez mindig csatoljatok egy nyilatkozatot arról, hogy hány állami ösztöndíjas félévet használtatok el.
Akik a diplomájukat az idén szerzik meg, július 10-ig csatolhatják a másolatot a jelentkezéshez. Ha a diplomaosztótok csak a határidő után lesz, oklevél-igazolást kell kérnetek az egyetemtől, főiskolától.
Felsőfokú tanulmányok igazolása
Az alap- vagy osztatlan képzésen szerzett eredményekről szóló dokumentum lehet az indexetek, a diploma melléklete, de kérhettek oklevélátlag-igazolást is. Természetesen ezt is pótolhatjátok július 10-ig.
Előzetes kreditelismerési eljárás határozata
Ha nem olyan mesterszakra jelentkeztek, amely teljes egészében az alapképzésetekre épül, kreditelismerési eljárást kell indítani. A mesterszakot indító intézmény dönti el, elfogadja-e az alapszakotokat. Az erről szóló határozatot a felvételiztető intézménytől kapjátok meg, és legkésőbb július 10-ig csatolnotok kell a jelentkezésetekhez.
Egyéb igazolások
Egyes képzéseken kérhetnek munkatapasztalatot, gyakorlatot - a munkaköri igazolást a munkáltatótól, gyakorlati helytől szerezhetitek be. Van, ahol önéletrajzot, motivációs levelet vagy a szakmai tevékenység (például publikációs vagy kutatói munka, közéleti tevékenység, szakmai verseny) igazolását, esetleg orvosi igazolást is kérnek. ezekről a követelményekről az egyetemeken, főiskolákon kaphattok információt.
Bizonyos mesterszakokon adnak pluszpontot az országos vagy intézményi tudományos diákköri konferencián szerzett eredményekért is, ebben az esetben erről is kérjetek igazolást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
