Felvételi: nemzetközi nyelvvizsgáért is jár a pluszpont?

Milyen feltételekkel kaphattok pluszpontot a külföldi nyelvvizsgákért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Azt szeretném megkérdezni, hogy a nemzetközi japán (JLPT) nyelvvizsgára kapok többletpontot? Azt olvastam, hogy mivel nincs szóbeli, ezért nem komplex, de honosítás után sem?

Nem, mivel a nemzetközi japán nyelvvizsga csak írásbeli, ezért a honosítás után is az marad. A pluszpont feltétele, hogy a nyelvvizsga államilag elismert és komplex (szóbeli és írásbeli) legyen, ebben az esetben a honosítással csak az első problémát oldjátok meg. Ha a külföldi nyelvvizsgátok komplex és legalább középfokú, akkor természetesen jár érte a pluszpont a honosítás után.

Arról, hogy honosítás után a különböző külföldi nyelvvizsgák milyen állami nyelvvizsgának felelnek meg, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának (NyAK) honlapján olvashattok.

Mit jelent az, hogy egy nyelvvizsga államilag elismert? Milyen nyelvvizsga kell a diplomához, és mennyi idő alatt szerezhetitek meg? A nyelvtanulásról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Minden a 2015-ös felvételiről

Friss: ezekre a szakokra lesz a legnehezebb bejutni 2015-ben

Milyen felvételi ponthatárokra számíthattok 2015-ben?

A 41 központi ponthatár

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Mesterszakos pontszámítási szabályok

Pontszámító kalkulátor

Itt a lista: ezek a diákok biztosan nem kerülnek be az egyetemre 2015-ben

Tényleg be lehet kerülni az egyetemre 280 ponttal?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.