A februári határidő lejárta után még hozzáadhattok új szakokat az egyetemi, főiskolai jelentkezésetekhez? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az idén felvételizek, és csak állami helyeket jelöltem meg, de rájöttem, hogy akár költségtérítésesre is járnék, ha államira nem vesznek fel. Mit tehetek ilyenkor?
Általában a jelentkezési határidő után már nincs lehetőségetek új képzést megjelölni, kivéve, ha az adott szakra már állami vagy költségtérítéses változatban jelentkeztetek, és most hozzáadnátok a másik finanszírozási formát is. Tehát ebben az esetben a költségtérítéses szak megjelölésére még van lehetőségetek.
Emellett egészen július 9-ig, a dokumentumpótlás határidejéig törölhettek jelentkezési helyeket, és egyetlen alkalommal változtathattok a sorrenden is. Utóbbit csak akkor érdemes kihasználnotok, ha változott az elképzelésetek arról, hova szeretnétek leginkább bekerülni. Attól, mert az alkalmassági vizsga vagy az érettségi eredményetek miatt úgy gondoljátok, hogy nem vagytok esélyesek az első helyre, még ne soroljátok hátrébb, hiszen sosem tudhatjátok, milyen ponthatárokat húznak - arra is volt már példa, hogy lejjebb szállították a központi ponthatárokat.
| Minden a 2015-ös felvételiről |
Ilyen lesz a 2015-ös felvételi A legfontosabb határidők és dátumok |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
