Felvételi: ennyien kerülhetnek be a Debreceni Egyetemre

Elkezdődött a jelentkezés a szeptemberben induló alap-, osztatlan- és mesterszakokra, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Hány elsőéves hallgatót vehet fel a Debreceni Egyetem?

  • Eduline
Túry Gergely

A Debreceni Egyetemre a 2015-ös felvételin összesen 17 208-an kerülhetnek be: nappali képzésre 10 481 hallgatót vehetnek fel, esti és levelező képzésen pedig 6640-en kezdhetik el az egyetemet. Távoktatási formában 87-en tanulhatnak Debrecenben, természettudományi képzésen.

A kapacitásszám azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be: azon a 41 szakon kívül, amelyeken előzetes ponthatárt állapítottak meg, elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a kapacitásba, állami ösztöndíjas helyet szerezhetnek. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a felvi.hu-n, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Képzési terület

Nappali képzésre felvehető hallgatók száma

Esti, levelező képzésre felvehető hallgatók száma

agrár

672

266

bölcsészettudomány

2571

704

bölcsészettudomány (Hajdúböszörmény)

150

166

gazdaságtudományok

1061

875

informatika

420

288

jogi

413

436

jogi (angol nyelven)

100

50

műszaki

918

725

műszaki (angol nyelven)

399

0

művészet

78

5

orvos- és egészségtudomány

672

185

orvos- és egészségtudomány (Nyíregyháza)

463

339

pedagógusképzés

145

547

pedagógusképzés (Hajdúböszörmény)

180

531

sporttudomány

93

65

társadalomtudomány

930

466

társadalomtudomány (Hajdúböszörmény)

209

326

társadalomtudomány (Nyíregyháza)

180

489

természettudomány

827

177 (+87 távoktatás)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.