Az idei évhez hasonlóan 2014-ben is egy központilag meghatározott ponthatárt kell elérniuük azoknak a felvételizőknek, akik valamelyik gazdasági szakon, állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni. Mennyit kell fizetnetek, ha nem kerültök be támogatott helyre? Íme, a magyar nyelvű, nappali képzések önköltsége.
Elstartolt a 2014-es felvételi: február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter november közepén állapodott meg arról, hogy minden képzésen lesznek állami ösztöndíjas helyek, a 16 népszerű szakon azonban a felvételizőknek egy központi ponthatárt kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni.
A ponthatárok megegyeznek a 2013-as, végleges ponthatárokkal: az ösztöndíjas hallgatók aránya a legnépszerűbb gazdasági képzések közül egyedül a nemzetközi gazdálkodás szakon érte el a 10 százalékot. A részleteket itt olvashatjátok, a felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Gazdálkodási és menedzsment
A gazdálkodási és menedzsment alapszakért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kell a legtöbbet fizetni: szemeszterenként 300 ezer forintot. A Budapesti Corvinus Egyetemen 295 ezer forintba, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) pedig 279 ezer forintba kerül egy félév. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) budapesti képzéséért félévente 230 ezer forintot, a zalagerszegiért pedig 160 ezer forintot kell fizetni.
A Szent István Egyeteme budapesti, illetve gödöllői képzése szemeszterenként 220 ezer, a békéscsabai 150 ezer forint. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 185 ezer forintba kerül egy szemeszter. A Kodolányi János Főiskola budapesti, illetve székesfehérvári képzéséért 257 ezer forintot kell fizetnetek, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forint egy félév.
Az egri Eszterházy Károly Főiskolán 180 ezer forintba, Debrecen Egyetemen és az Óbudai Egyetemen 170 ezer forintba, a Miskolci Egyetemen pedig 155 ezer forintba kerül egy félév. 150 ezer forintot kell fizetni a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán, a győri Széchenyi István Egyetemen, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni, illetve szombathelyi képzésén is.
Turizmus-vendéglátás
A turizmus-vendéglátás alapszak a Corvinuson a legdrágább: félévente 295 ezer forint. A BGF-en 260 ezer forintba kerül egy félév, a BKF budapesti képzéséért 259 ezret, a hódmezővásárhelyiért pedig 199 ezer forintot kell fizetni. A Szent István Egyetem budapesti, gödöllői, békéscsabai és jászberényi képzése szemeszterenként 220 ezer forintba kerül. A Kodolányi János Főiskolán 257 ezer forint, a Szolnoki Főiskolán 210 ezer forint, a Debreceni Egyetemen pedig 195 ezer forint egy félév.
Az egri Eszterházy Károly Főiskolán 180 ezer forintba, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 160 ezer forintba, a Miskolci Egyetemen pedig 155 ezer forintba kerül egy félév. 150 ezer forintot kell fizetnetek szemeszterenként a Pécsi Tudományegyetemen, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a Nyíregyházi Főiskolán, a Pannon Egyetem veszprémi, nagykanizsai, illetve keszthelyi képzésén.
Kereskedelem és marketing
A kereskedelem és marketing alapszakon a Corvinuson 295 ezer forintot, a BKF budapesti képzésén 279 ezer forintot, a hódmezővásárhelyin pedig 179 ezer forintot kell fizetni. A BGF-en 230 ezerbe, a Debreceni Egyetemen pedig 195 ezer forintba kerül egy félév. A Szent István Egyetemen 220 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 185 ezer forint egy szemeszter.
A Szolnoki Főiskolán 210 ezer forintba, az Óbudai Egyetemen 170 ezer forintba, a Miskolci Egyetemen pedig 155 ezer forintba kerül egy félév. Szemeszterenként 150 ezer forintot kell fizetnetek a Kaposvári Egyetemen, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni, illetve szombathelyi képzésén.
Pénzügy és számvitel
Pénzügy és számvitel alapképzésen a Corvinuson 295 ezer forintba, a BGF budapesti karán 230 ezer forintba, a zalaegerszegin pedig 160 ezer forintba kerül egy szemeszter. A Szent István Egyetem budapesti és gödöllői képzése 220 ezer, a békéscsabai 150 ezer forint. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer forintot, a Debreceni Egyetemen 195 ezer forintot, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 185 ezer forintot kell fizetnetek.
A Szolnoki Főiskolán 210 ezer forintba, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forintba kerül egy félév. A Miskolci Egyetemen 155 ezer forint egy szemeszter önköltsége. 150 ezer forintot kell fizetnetek egy félévért a Kaposvári Egyetemen, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen.
Nemzetközi gazdálkodás
A nemzetközi gazdálkodás alapszak a BME-n a legdrágább: szemeszterenként 300 ezer forintot kell fizetnetek. A BKF-en 299 ezer forintba, a Corvinuson pedig 295 ezer forintba kerül egy félév. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 250 ezer forintot, a BGF-en 230 ezer forintot, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 210 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért. A Debreceni Egyetemen 180 ezer forint, a Miskolci Egyetemen 155 ezer forint, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a veszprémi Pannon Egyetemen pedig 150 ezer forint egy félév.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
