"Ezt nem kérték" - az Oktatási Hivatalhoz nem érkezett panasz a töriérettségiről

Nem kellett térképet keresni a feladat megoldásához, "mert ezt nem kérték", a tételeket összeállító bizottság...

  • eduline/mti
túry

Nem kellett térképet keresni a feladat megoldásához, "mert ezt nem kérték", a tételeket összeállító bizottság tájékoztatása szerint a forgalomban lévő, leggyakrabban használt atlaszokban pedig szerepelnek a szükséges térképek, de ezek nélkül is megoldhatóak voltak a feladatok. Így reagált Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatási elnökhelyettese cikkünkre, melyben azt írtuk: hiába keresték az érettségizők a huszadik század végéről készített etnikai térképet a középiskolai történelmi atlaszban, nem találták, pedig a középszintű töriérettségi egyik - a magyarországi kisebbségekről szóló - esszéfeladatának utasításában az áll, "használja a középiskolai történelmi atlaszt".

A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai

Itt pedig az írásbeli második részének megoldási javaslatait nézhetitek meg

A középszintű írásbeli második, esszéfeladatokból álló részében nyolc témát kaptak a diákok, ezek közül azonban csak hármat - egyet az egyetemes történelemből és kettőt a magyar történelemből - kell kidolgozniuk. A rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszét tehát nem kötelező választani - az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az intézményektől és a kormányhivataloktól semmilyen panasz nem érkezett, nem jelezték, hogy problémát okozott volna a feladat megoldása.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.