Nem kellett térképet keresni a feladat megoldásához, "mert ezt nem kérték", a tételeket összeállító bizottság...
Nem kellett térképet keresni a feladat megoldásához, "mert ezt nem kérték", a tételeket összeállító bizottság tájékoztatása szerint a forgalomban lévő, leggyakrabban használt atlaszokban pedig szerepelnek a szükséges térképek, de ezek nélkül is megoldhatóak voltak a feladatok. Így reagált Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatási elnökhelyettese cikkünkre, melyben azt írtuk: hiába keresték az érettségizők a huszadik század végéről készített etnikai térképet a középiskolai történelmi atlaszban, nem találták, pedig a középszintű töriérettségi egyik - a magyarországi kisebbségekről szóló - esszéfeladatának utasításában az áll, "használja a középiskolai történelmi atlaszt".
A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa
Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt pedig az írásbeli második részének megoldási javaslatait nézhetitek meg
A középszintű írásbeli második, esszéfeladatokból álló részében nyolc témát kaptak a diákok, ezek közül azonban csak hármat - egyet az egyetemes történelemből és kettőt a magyar történelemből - kell kidolgozniuk. A rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszét tehát nem kötelező választani - az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az intézményektől és a kormányhivataloktól semmilyen panasz nem érkezett, nem jelezték, hogy problémát okozott volna a feladat megoldása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
