Ők már biztos, hogy nem felvételizhetnek

Középfokú nyelvvizsga nélkül már esélyük sem lesz a felvételizőknek, ha mesterképzésre szeretnének bekerülni. 2020-ban már az alap- és osztatlan szakokra is vonatkozik majd a követelmény.

  • Eduline
Stiller Ákos

2016-tól már csak azok kerülhetnek majd be mesterképzésre, akiknek van legalább egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgájuk. Ez több szakon eddig is követelmény volt, a jövő évtől azonban kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd.

A szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól viszont már nem csak a mester-, hanem az alap- és osztatlan képzéseken is kötelező lesz a középfokú nyelvtudás, illetve legalább egy emelt szintű érettségi. A nyelvvizsga-követelmény miatt több tízezren maradhatnak ki a felsőoktatásból: összefoglalónkat itt találjátok.

A 2016-os felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár is: erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.