Ők már biztos, hogy nem felvételizhetnek

Középfokú nyelvvizsga nélkül már esélyük sem lesz a felvételizőknek, ha mesterképzésre szeretnének bekerülni. 2020-ban már az alap- és osztatlan szakokra is vonatkozik majd a követelmény.

  • Eduline
Stiller Ákos

2016-tól már csak azok kerülhetnek majd be mesterképzésre, akiknek van legalább egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgájuk. Ez több szakon eddig is követelmény volt, a jövő évtől azonban kivétel nélkül mindenkire vonatkozik majd.

A szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor nem kötötték nyelvvizsgához a diplomaszerzést. 2020-tól viszont már nem csak a mester-, hanem az alap- és osztatlan képzéseken is kötelező lesz a középfokú nyelvtudás, illetve legalább egy emelt szintű érettségi. A nyelvvizsga-követelmény miatt több tízezren maradhatnak ki a felsőoktatásból: összefoglalónkat itt találjátok.

A 2016-os felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár is: erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.