Ez a megoldás, ha nem szereztetek elég pontot a tavaszi érettségin

Akinek nem sikerült elég pontot szereznie a tavaszi érettségi időszakban, az ősszel javíthat, esetleg a több pontért tehet még szintemelő vizsgát. Eláruljuk, miként működik az októberi-novemberi érettségizés.

  • Eduline
Túry Gergely

Ha már érettségiztél, akkor igen, sajnos díjat kell fizetni a további vizsgákért. Ennek ára középszintű vizsgáért az aktuális minimálbér 15 százaléka – ez idén 17 ezer forint. Emelet szinten a minimálbér 25 százalékát kell befizetni, ami 28 ezer forint.

A jelentkezései határidő szeptember 5. Ha már nincs tanulói jogviszonyotok, akkor a területileg illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalok egyikében lehet ezt megtenni. Persze egy adott iskolában is jelentkezhettek, ám az intézmény a nem náluk tanuló diákokat nem kötelesek fogadni. A kijelölt középiskolák és a kormányhivatalok listáját itt találjátok.

A vizsgadíjat a kormányhivatalokban beszerezhető utalványokon, illetve utalással is befizethetitek. Utóbbi esetben az adatok: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000. A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok

A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz az eredeti feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az őszi érettségik első napja október 14. péntek. Ekkor a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelit rendezik közép- és emelt szinten. Az írásbelik egészen október 27-ig tartanak. A szóbelik november 10-25 között zajlanak, előbb a közép-, majd az emelt szintűeket rendezik meg. A szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különböznek, az egyes vizsgatárgyak esetében a nyilvánosságra hozható információkat a vizsgát szervező intézménynek legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt nyilvánosságra kell hoznia. A pontos időpontokat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.