November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire: az alapképzéseket kizárólag önköltséges formában hirdethetik meg az egyetemek és főiskolák. Megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb képzései 2014-ben.
Gazdálkodási és menedzsment
A gazdálkodási és menedzsment alapszak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán félévente 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvű képzésért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen szemeszterenként 215 ezer forintot kell fizetni. A bajai Eötvös József Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 150 ezer, a Tomori Pál Főiskolán 175 ezer, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forint egy félév.
Turizmus-vendéglátás
A turizmus-vendéglátás szakért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szemeszterenként 239 ezer forintot kell fizetni (az angol nyelvű képzés 374 ezer forint). A Károly Róbert Főiskolán 150 ezer forintba, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba kerül egy félév.
Pénzügy és számvitel
A pénzügy és számvitel alapszakért a Károly Róbert Főiskolán félévenként 150 ezer forintot, a Tomori Pál Főiskolán pedig 175 ezret kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer forintba kerül egy szemeszter, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba. A Zsigmond Király Főiskolán 200 ezer forint egy félév.
Kereskedelem és marketing
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a magyar nyelvű kereskedelem és marketing képzés félévenként 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvűért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szolnoki Főiskolán 199 ezer, a Károly Róbert Főiskolán pedig 150 ezer forint egy szemeszter.
Műszaki menedzser
Nappali képzési formában az idei keresztféléves felvételin csak a Gábor Dénes Főiskolán indul a műszaki menedzser alapszak: egy félévért 175 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A keresztféléves felvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
