November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire: az alapképzéseket kizárólag önköltséges formában hirdethetik meg az egyetemek és főiskolák. Megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb képzései 2014-ben.
Gazdálkodási és menedzsment
A gazdálkodási és menedzsment alapszak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán félévente 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvű képzésért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen szemeszterenként 215 ezer forintot kell fizetni. A bajai Eötvös József Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 150 ezer, a Tomori Pál Főiskolán 175 ezer, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forint egy félév.
Turizmus-vendéglátás
A turizmus-vendéglátás szakért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szemeszterenként 239 ezer forintot kell fizetni (az angol nyelvű képzés 374 ezer forint). A Károly Róbert Főiskolán 150 ezer forintba, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba kerül egy félév.
Pénzügy és számvitel
A pénzügy és számvitel alapszakért a Károly Róbert Főiskolán félévenként 150 ezer forintot, a Tomori Pál Főiskolán pedig 175 ezret kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer forintba kerül egy szemeszter, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba. A Zsigmond Király Főiskolán 200 ezer forint egy félév.
Kereskedelem és marketing
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a magyar nyelvű kereskedelem és marketing képzés félévenként 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvűért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szolnoki Főiskolán 199 ezer, a Károly Róbert Főiskolán pedig 150 ezer forint egy szemeszter.
Műszaki menedzser
Nappali képzési formában az idei keresztféléves felvételin csak a Gábor Dénes Főiskolán indul a műszaki menedzser alapszak: egy félévért 175 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A keresztféléves felvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
