November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire: az alapképzéseket kizárólag önköltséges formában hirdethetik meg az egyetemek és főiskolák. Megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb képzései 2014-ben.
Gazdálkodási és menedzsment
A gazdálkodási és menedzsment alapszak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán félévente 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvű képzésért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen szemeszterenként 215 ezer forintot kell fizetni. A bajai Eötvös József Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 150 ezer, a Tomori Pál Főiskolán 175 ezer, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forint egy félév.
Turizmus-vendéglátás
A turizmus-vendéglátás szakért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szemeszterenként 239 ezer forintot kell fizetni (az angol nyelvű képzés 374 ezer forint). A Károly Róbert Főiskolán 150 ezer forintba, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba kerül egy félév.
Pénzügy és számvitel
A pénzügy és számvitel alapszakért a Károly Róbert Főiskolán félévenként 150 ezer forintot, a Tomori Pál Főiskolán pedig 175 ezret kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer forintba kerül egy szemeszter, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba. A Zsigmond Király Főiskolán 200 ezer forint egy félév.
Kereskedelem és marketing
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a magyar nyelvű kereskedelem és marketing képzés félévenként 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvűért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szolnoki Főiskolán 199 ezer, a Károly Róbert Főiskolán pedig 150 ezer forint egy szemeszter.
Műszaki menedzser
Nappali képzési formában az idei keresztféléves felvételin csak a Gábor Dénes Főiskolán indul a műszaki menedzser alapszak: egy félévért 175 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A keresztféléves felvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
