November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire: az alapképzéseket kizárólag önköltséges formában hirdethetik meg az egyetemek és főiskolák. Megnéztük, mennyibe kerülnek a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb képzései 2014-ben.
Gazdálkodási és menedzsment
A gazdálkodási és menedzsment alapszak a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán félévente 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvű képzésért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen szemeszterenként 215 ezer forintot kell fizetni. A bajai Eötvös József Főiskolán, a Gábor Dénes Főiskolán, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 150 ezer, a Tomori Pál Főiskolán 175 ezer, a Zsigmond Király Főiskolán pedig 200 ezer forint egy félév.
Turizmus-vendéglátás
A turizmus-vendéglátás szakért a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán szemeszterenként 239 ezer forintot kell fizetni (az angol nyelvű képzés 374 ezer forint). A Károly Róbert Főiskolán 150 ezer forintba, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba kerül egy félév.
Pénzügy és számvitel
A pénzügy és számvitel alapszakért a Károly Róbert Főiskolán félévenként 150 ezer forintot, a Tomori Pál Főiskolán pedig 175 ezret kell fizetni. A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer forintba kerül egy szemeszter, a Szolnoki Főiskolán pedig 199 ezer forintba. A Zsigmond Király Főiskolán 200 ezer forint egy félév.
Kereskedelem és marketing
A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a magyar nyelvű kereskedelem és marketing képzés félévenként 279 ezer forintba kerül (az angol nyelvűért 374 ezer forintot kell fizetni). A Pécsi Tudományegyetemen 215 ezer, a Szolnoki Főiskolán 199 ezer, a Károly Róbert Főiskolán pedig 150 ezer forint egy szemeszter.
Műszaki menedzser
Nappali képzési formában az idei keresztféléves felvételin csak a Gábor Dénes Főiskolán indul a műszaki menedzser alapszak: egy félévért 175 ezer forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A keresztféléves felvételiről a legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
