Elstartolt a 2014-es felvételi: február 15-ig jelentkezhettek a szeptemberben induló képzésekre. Megnéztük, mennyit kell fizetnetek, ha a legnépszerűbb magyar nyelvű, nappali mesterképzésekre felvételiztek, és önköltséges helyre kerültök be.
A 2014-es felvételin is maradnak a keretszámok a mesterszakokon: azt, hogy hány hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre, a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt, az adott szaknál nézhetitek meg. A 16 népszerű szak önköltségéről itt, a gazdasági alapképzésekéről pedig itt olvashattok. A 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Vezetés és szervezés
A vezetés és szervezés mesterszakért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) kell a legtöbbet fizetni: szemeszterenként 400 ezer forintot. A Budapesti Corvinus Egyetemen 395 ezer, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) pedig 349 ezer forintba kerül egy félév. A Pécsi Tudományegyetemen 340 ezer forintot, a Miskolci Egyetemen pedig 270 ezer forintot kell fizetni.
250 ezer forintba kerül egy szemeszter a Debreceni Egyetemen, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a veszprémi Pannon Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Szent István Egyetemen.
Pénzügy
A pénzügy mesterképzésért a BME-n 400 ezer forintot, a Corvinuson pedig 395 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként. A BGF-en 315 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 340 ezer forint egy félév. 250 ezer forintot kell fizetni a Kaposvári Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen.
Nemzetközi tanulmányok
A nemzetközi tanulmányok mesterszakért a Corvinuson 330 ezer forintot, a BGF-en pedig 315 ezer forintot kell fizetni félévente. A Nyíregyházi Főiskolán 270 ezer forintba, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 253 ezer forintba kerül egy szemeszter.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az egri Eszterházy Károly Főiskolán 250 ezer forintot, a Kodolányi János Főiskolán pedig 240 ezer forintot kell fizetni. A veszprémi Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Zsigmond Király Főiskolán 225 ezer forintba kerül egy félév.
Vállalkozásfejlesztés
A vállalkozásfejlesztés mesterképzésért a Corvinuson félévente 395 ezer forintot kell fizetni. A Miskolci Egyetemen 270 ezer forintba, a Kodolányi János Főiskolán pedig 260 ezer forintba kerül egy félév. 250 ezer forintot kell fizetni a Debreceni Egyetemen, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.
Kommunikáció- és médiatudomány
A kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon a BME-n félévente 320 ezer forintot, a BKF-en pedig 299 ezer forintot kell fizetni. A Pázmányon 250 ezer forintba, az ELTE-n 230 ezer forintba, a Debreceni Egyetemen pedig 227 500 forintba kerül egy félév.
225 ezer forintot kell fizetni a Corvinuson, a Zsigmond Király Főiskolán, a pécsi és a szegedi egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 200 ezer forintba kerül egy szemeszter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
