Nyolcszáz helyett mindössze száz hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre a jogi egyetemek idén szeptemberben. Előnyben vannak a fővárosiak, az államtól csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven hallgatói helyet.
Az már most biztos, hogy az államis helyekhez maximális vagy aközeli pontszám kell majd - lássuk, mekkora féléves költségtérítésre számíthatnak azok, akik csak önköltséges helyet szereznek idén. Mindeközben a szakemberek szerint kilencszer ennyi új hallgatót kellene felvenni támogatott képzésre ahhoz, hogy az állam jogászigényét kielégítsék – erről bővebben itt olvashatsz.
Nappali tagozat: 165 ezertől 237 ezerig
Az osztatlan, vagyis tíz féléves képzésért az ELTE jogi karán kell a legtöbbet fizetni: nappali tagozaton szemeszterenként 237 ezer forintot. Ennél nem sokkal kevesebbet, 225 ezer forintot kér a képzésért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, míg a Károli Gáspár Református Egyetemen 215 ezer forintba kerül egy félév.
Több helyen már 200 ezer forint alatti összegért is lehet jogot tanulni: a Széchenyi István Egyetem jogi karán a legolcsóbb a képzés, 165 ezer forintot kérnek az önköltséges hallgatóktól. A nagy vidéki jogi karok díjszabása között nem nagy az eltérés: a Miskolci Egyetemen 174, Pécsett 175, Szegeden pedig 176 ezer forintba kerül egy félév. A Debreceni Egyetemen ennél valamivel többet, 185 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért.
Levelező tagozat: 150 ezertől 210 ezerig
A levelező tagozat olcsóbb: a legtöbbet, 210 ezer forintot a Károli Gáspár Református Egyetemen kell fizetni. Az ELTE jogi kara 190 ezret kér a hallgatóktól, míg a Pázmány 180 ezer forintot.
A Széchenyi István Egyetemen 165 ezer forintba kerül egy szemeszter levelező tagozaton, Szegeden pedig 154 ezer forintot kérnek a képzésért. A legolcsóbban a debreceni, a miskolci és a pécsi jogi karokon lehet jogi diplomát szerezni: ezekben az intézményekben egyaránt 150 ezer forintot kell fizetni egy félévért.
