Nyolcszáz helyett mindössze száz hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre a jogi egyetemek idén szeptemberben.
Nyolcszáz helyett mindössze száz hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjas helyre a jogi egyetemek idén szeptemberben. Előnyben vannak a fővárosiak, az államtól csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven hallgatói helyet.
Az már most biztos, hogy az államis helyekhez maximális vagy aközeli pontszám kell majd - lássuk, mekkora féléves költségtérítésre számíthatnak azok, akik csak önköltséges helyet szereznek idén. Mindeközben a szakemberek szerint kilencszer ennyi új hallgatót kellene felvenni támogatott képzésre ahhoz, hogy az állam jogászigényét kielégítsék – erről bővebben itt olvashatsz.
Nappali tagozat: 165 ezertől 237 ezerig
Az osztatlan, vagyis tíz féléves képzésért az ELTE jogi karán kell a legtöbbet fizetni: nappali tagozaton szemeszterenként 237 ezer forintot. Ennél nem sokkal kevesebbet, 225 ezer forintot kér a képzésért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, míg a Károli Gáspár Református Egyetemen 215 ezer forintba kerül egy félév.
Több helyen már 200 ezer forint alatti összegért is lehet jogot tanulni: a Széchenyi István Egyetem jogi karán a legolcsóbb a képzés, 165 ezer forintot kérnek az önköltséges hallgatóktól. A nagy vidéki jogi karok díjszabása között nem nagy az eltérés: a Miskolci Egyetemen 174, Pécsett 175, Szegeden pedig 176 ezer forintba kerül egy félév. A Debreceni Egyetemen ennél valamivel többet, 185 ezer forintot kell fizetni egy szemeszterért.
Levelező tagozat: 150 ezertől 210 ezerig
A levelező tagozat olcsóbb: a legtöbbet, 210 ezer forintot a Károli Gáspár Református Egyetemen kell fizetni. Az ELTE jogi kara 190 ezret kér a hallgatóktól, míg a Pázmány 180 ezer forintot.
A Széchenyi István Egyetemen 165 ezer forintba kerül egy szemeszter levelező tagozaton, Szegeden pedig 154 ezer forintot kérnek a képzésért. A legolcsóbban a debreceni, a miskolci és a pécsi jogi karokon lehet jogi diplomát szerezni: ezekben az intézményekben egyaránt 150 ezer forintot kell fizetni egy félévért.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
