Megnéztük, hány százalékát vették fel a jelentkezőknek a legnépszerűbb szakok esetén. Aki államilag támogatott kereskedelem és marketing szakra szeretett volna bekerülni, az szinte a lehetetlenre vállalkozott.
Idén is a gazdálkodási és menedzsment szak lett a legnépszerűbb a jelentkezők körében, több mint 8 ezren jelölték meg, a felvettek száma végül a 3 ezret sem érte el. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők mindössze harmada tudott bekerülni gazdmenre. Államilag finanszírozott képzésre az összes jelentkezőnek 6 százaléka, 509 hallgató jutott be.
A második legnépszerűbb mérnökinformatikus szak esetén már kicsit könnyebb dolga volt a jelentkezőknek, hiszen több mint 43 százalékukat felvették, raádásul 39,5 százalékukat államira.
Az idén harmadik legnépszerűbb kereskedelem és marketing szakra jóval nehezebb volt bekerülni, mint a gazdálkodási és menedzsmentre, a jelentlezők mindössze 26 százaléka járt sikerrel. Államilag finanszírozott képzésre pedig az összes jelentkezőnek csak a 2 százaléka jutott be.
A népszerűségi listán ezek után következő ápolás és betegellátás, óvodapedagógus, vagy a gépészmérnöki szak esetén a jelentkezők 35-40 százaléka járt sikerrel, a felvett hallgatóknak pedig akár a 96 százalékát államira vették fel.
A legnépszerűbb szakok többségén előzetes ponthatárokat szabtak, de ahogy a felvételi pontszámok kihirdetése után közvetlenül született cikkünkben is felhívjuk rá a figyelmet, ezek többsége még ehhez képest is emelkedett.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
