Emelt szintű érettségi nélkül egyetemre? Így lehetséges

Annak sem kell lemondania az emelt érettségit kérő szakokról, aki még az előző rendszerben érettségizett, és így nem rendelkezik ilyen vizsgával.

  • Eduline
Shutterstock

Nem csak a felsőoktatási felvételire, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára is február 15-ig lehet jelentkezni - ez jelenthet megoldást azoknak, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, így egy tárgyból sem tettek emelt szintű vizsgát, most azonban olyan szakra felvételiznének, amelyen ez kötelező.

Több képzés esetében is előírás, hogy legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát kell tenni, ha pedig ezt elmulasztja a felvételiző, akkor hiába éri el a megfelelő pontszámot, nem juthat be a szakra.

Azonban olyanok is jelentkezhetnek ezekre a szakokra, akik még 2005 előtt érettségiztek, így nincs emelt szintű vizsgájuk. Előttük két út áll: vagy ismét vizsgáznak az adott tárgyból, ezúttal már emelt szinten, vagy felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesznek.

Arra kell figyelni, hogy utóbbi csak akkor hatásos, ha az adott tárgyból már van vizsgád: ha például egy szakra emelt szintű biológiát kérnek, de te korábban semmilyen szerinten nem vizsgáztál bioszból, nem válthatod ki szakmai vizsgával.

 

Ha a szakmai vizsgán 45 százaléknál jobb eredményt érsz el, akkor a szintért járó 50 többletpontot is megkapod.

A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat várhatóan 2017. június 26. és július 6. között tartják majd a felsőoktatási intézmények, a vizsgabehívót az egyetemek, főiskolák küldik el a jelentkezőknek.

Jelentkezni február 15-ig lehet, az e-felvételi rendszerében a kiválasztott szakok és az ott meghatározott érettségi követelmények alapján listából választhatjátok ki, hogy milyen tárgyakból szeretnétek felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tenni.

Az idei felvételivel kapcsolatos friss információkat erre érdemes keresni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.