Megvan, meddig lehet jelentkezni az idei keresztféléves felvételire

Elindult a keresztféléves felvételi eljárás, november 15-ig jelentkezhettek a 2015 februárjában induló képzésekre. Itt vannak a részletek.

  • Eduline
Shutterstock

A legfontosabb határidők

Jelentkezni elsősorban online, az e-felvételi rendszerében lehet, miután regisztráltatok a Felvin. A jelentkezési lapok leadásának és az eljárási díj befizetésének is november 15-e a határideje. A jelentkezéseteket november 23-ig kell hitelesítenetek. Ezután a hiányzó dokumentumokat, például a diplomátok másolatát 2015. január 8-ig még csatolhatjátok, és ugyaneddig egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet is. A ponthatárokat január 22-én hirdetik ki.

A felvételi szabályai

A jelentkezés alapdíja 9000 forint, amiért három helyet jelölhettek meg, a továbbiakért egyenként 2000 forintot kell még fizetnetek, és legfeljebb öt helyre adhatjátok be a jelentkezéseteket. Fontos, hogy ha ugyanannak a képzésnek az állami ösztöndíjas és a költségtérítéses formáját is megjelölitek, az nem kettő, hanem egy helynek számít.

A felvételihez csatolnotok kell a tanulmányi eredményt és a végzettséget igazoló dokumentumaitokat (középiskolai vagy érettségi bizonyítvány, diploma), nyelvvizsga-bizonyítványaitokat, a versenyeredményeiteket igazoló oklevelek másolatát, illetve minden más többletpontra jogosító igazolást. Az eljárás részleteiről a felvételi tájékoztatóban olvashattok.

Milyen képzésre jelentkezhettek?

A keresztféléves felvételi eljárásban nem minden intézmény indít képzéseket, de így is több mint harminc egyetemre és főiskolára jelentkezhettek. A képzések listáját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.