Elindult az általános felsőoktatási felvételi eljárás, már lehet jelentkezni a jövő szeptemberben induló alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre.
A jelentkezők a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi rendszeren keresztül adhatják be jelentkezésüket; a felsőoktatásba jelentkezés online felülete a határidőig folyamatosan elérhető. A végleges jelentkezéseket legkésőbb jövő február 15-én éjfélig lehet rögzíteni.
A jelentkezők a felvételin legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen. Ezen felül további három hely jelölhető meg, amelyekért egyenként 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetniük. Egy jelentkezésnek számít, ha valaki ugyannál a helynél mindkét finanszírozási formáját megjelöli, azaz ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket külön sorban kell feltüntetni, tehát a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki.
A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé legfeljebb 100 többletpont kapható. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzéseknél 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont, aki ezek alatt teljesít, nem vehető fel. A ponthatárokat várhatóan jövő év július 25-én hirdetik ki.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
