Több esélyt adott a hallgatóknak az előző kormányzat idején kötelezővé tett tandíj, mint a mostani – mondta Hiller...
Több esélyt adott a hallgatóknak az előző kormányzat idején kötelezővé tett tandíj, mint a mostani – mondta Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A Népszabadság pénteken azt írta, nevük elhallgatását kérő szakemberek információja alapján legalább 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint tavaly, és ez optimista becslés, a pesszimista várakozás szerint akár 30-35 ezer hallgató is eltűnhetett a rendszerből, miután a kormányzat csökkentette az ingyenes helyek számát. A felsőoktatásba jelentkezők száma az előző években 140 ezer körül alakult.
Hiller István szerint az idei pontos számok március vége előtt várhatóan nem derülnek ki. Hozzátette: az általa ismert információk szerint is alacsonyabb lesz a jelentkezők összlétszáma idén, mint a korábbi években.
Hiller István a korábbi kormány idején bevezetett, a 2008-as népszavazással eltörölt fejlesztési részhozzájárulásról azt mondta, az egy ösztöndíjjal kombinált tandíjrendszer volt. Az első évben senki nem fizetett volna, aztán el lehetett volna dönteni, hogy szociális, illetve tanulmányi alapon ki kaphat több ösztöndíjat, mint amennyit befizet.
„Most itt állunk négy évvel később, és gyakorlatilag fizetős, vagy nagyrészt fizetős felsőoktatást vezetnek be” – mondta az ellenzéki politikus. A volt tárcavezető kiemelte, jelentősen: 53 500-ról 32 300-ra csökkentette a kormányzat az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
