Több esélyt adott a hallgatóknak az előző kormányzat idején kötelezővé tett tandíj, mint a mostani – mondta Hiller...
Több esélyt adott a hallgatóknak az előző kormányzat idején kötelezővé tett tandíj, mint a mostani – mondta Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A Népszabadság pénteken azt írta, nevük elhallgatását kérő szakemberek információja alapján legalább 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, mint tavaly, és ez optimista becslés, a pesszimista várakozás szerint akár 30-35 ezer hallgató is eltűnhetett a rendszerből, miután a kormányzat csökkentette az ingyenes helyek számát. A felsőoktatásba jelentkezők száma az előző években 140 ezer körül alakult.
Hiller István szerint az idei pontos számok március vége előtt várhatóan nem derülnek ki. Hozzátette: az általa ismert információk szerint is alacsonyabb lesz a jelentkezők összlétszáma idén, mint a korábbi években.
Hiller István a korábbi kormány idején bevezetett, a 2008-as népszavazással eltörölt fejlesztési részhozzájárulásról azt mondta, az egy ösztöndíjjal kombinált tandíjrendszer volt. Az első évben senki nem fizetett volna, aztán el lehetett volna dönteni, hogy szociális, illetve tanulmányi alapon ki kaphat több ösztöndíjat, mint amennyit befizet.
„Most itt állunk négy évvel később, és gyakorlatilag fizetős, vagy nagyrészt fizetős felsőoktatást vezetnek be” – mondta az ellenzéki politikus. A volt tárcavezető kiemelte, jelentősen: 53 500-ról 32 300-ra csökkentette a kormányzat az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
