Egy levelet adnak át neki, melyben szakgimnazisták kérnek sürgős segítséget.
Még januárban juttatta el a Független Diákparlament 10, érettségi előtt álló szakgimnazista levelét az Emmi és az NGM illetékeseihez. A levelet azóta csaknem háromezren írták alá.
Mivel választ a levélre nem kaptak, ezért a szervezet holnap 15:30-kor az Emmi Akadémia utcai épületéhez vonul, ahol átadják a levelet és a támogató aláírásokat. A levelet Balog Zoltánnak, az ember erőforrások miniszterének címezték.
A levelet író diákok azt szeretnék, hogy legyen szabadon választható az érettségi tantárgy. Idén először kötelező lesz a szakképzésben egy szakmai tárgyból is érettségit tenni, így akinek másra lenne szüksége, kénytelen plusz egy tárgyatg választani. Ráadásul a szakmai érettséginek a pontos követelményeit csak tavaly év végén hozták nyilvánosságra.
Azt is el szeretnék érni a Független Diákparlament segítségével (ami nem azonos az Országos Diákparlamenttel!), hogy ne legyen nehezebb a nyelvi érettségi idén, mint az előző években. Ez főleg a tanulási nehézségekkel közdők számára okozhat gondot, közülük pedig sokan pont a szakképzésben vesznek részt.
A vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni, elvileg addig lehetne változtatni a szabályokon.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
