BGF: a pénzügyi-számviteli karon kezd a legtöbb pótfelvételiző

Hétszáz hallgató került be a Budapesti Gazdasági Főiskolára (BGF) az idei pótfelvételin, a legtöbben a Pénzügyi és Számviteli Karon kezdhetik meg tanulmányaikat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Velük együtt összesen 5449 elsőéves kezdi meg a tanévet a BGF-en - közölte a főiskola az eduline-nal. A pótfelvételin bekerült hallgatók közül 575-en alapszakon, 104-en felsőoktatási szakképzésen, harmincöten idegen nyelvű képzésen, huszonegyen mesterszakon tanulnak majd. Hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra? Itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.

A főiskola karai közül továbbra is a Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK) a legnépszerűbb: a legtöbb pótfelvételiző - 285-en - ide jutott be, velük együtt összesen 2315-en kezdhetik meg tanulmányaikat a karon.

A pótfelvételin a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karra jelentkezők közül 212-en érték el a szükséges ponthatárt, a Külkereskedelmi Karra 170, míg a zalaegerszegi Gazdálkodási Karára 33 új gólya érkezett.

A most felvett hallgatók közül (nappali, levelező és távoktatásban összesen) a legtöbben, 110-en pénzügy és számvitel alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat, míg a gazdálkodási és menedzsment szakon 96-an, turizmus és vendéglátás alapszakon 75-en, a magyar, angol és francia nyelven meghirdetett nemzetközi gazdálkodás szakon pedig összesen 54-en kezdhetik el az őszi félévet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.