Ennyien felvételiznek idén a Budapesti Gazdasági Egyetemre

A BGE-re jelentkezők száma 1400 fővel, az első helyes jelentkezők száma pedig majdnem 600 fővel nőtt 2017-hez képest, ezzel az egyetem a negyedik legtöbb jelentkezőt tudhatja magáénak a magyar felsőoktatási intézmények közül.

  • Eduline
Fazekas István

Az egyetem mindhárom budapesti kara szerepel a legnépszerűbb karok 10-es listáján, a Pénzügyi és Számviteli Kart az idén összesen 6527-en jelölték meg és így ez a második legnépszerűbb kar Magyarországon.

Az első helyes jelentkezések számát tekintve a BGE a negyedik helyen van a magyar felsőoktatási intézmények rangsorában.

A BGE – olvasható az egyetem közleményében – az elmúlt években folyamatosan bővítette képzési portfólióját, így olyan népszerű szakok érhetők el, mint a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy-számvitel, vagy a gazdaságinformatika.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt a lista: ezeken az egyetemi karokon lesz a legnagyobb verseny az államilag támogatott helyekért

Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, az idén (is) a Budapesti Corvinus Egyetem egyik karára jelentkezett a legtöbb felvételiző. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg a legtöbben az idei felvételin, összesen 6809-en. Az elsőhelyes jelentkezések versenyében is ez a kar nyert, 4298-an sorolták a jelentkezési lista első helyére.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.