A diákoknál a lakbér, valamint az egyetem és a belváros közelsége az elsődleges szempont a lakásbérletnél, és...
A diákoknál a lakbér, valamint az egyetem és a belváros közelsége az elsődleges szempont a lakásbérletnél, és általában azokat a 1,5-2 szobás lakásokat preferálják, amelyeket - várostól függően - havi 35-60 ezer forinttól tudnak bérelni - közölte felmérése eredményét az OTP Ingatlanpont. A felvételi ponthatárok keddi kihirdetése után kezdődik az albérletkeresés. Az egyetemisták főbérlő nélküli lakásokat keresnek, és többen összeállva bérelik ki azokat.
Budapesten a külső pesti kerületek kivételével szinte bárhol szívesen vesznek ki albérletet a hallgatók, ami annak is köszönhető, hogy szétszórtan helyezkednek el a fővárosban a különböző egyetemek és főiskolák. A legkedveltebbek a belvárosi, a V-VI-VII. kerületben lévő, jó közlekedési lehetőségek közelében található lakások, valamint különösen népszerű a budai oldalon, a XI. kerületben, a Móricz Zsigmond körtér és a Kosztolányi Dezső tér környéke, ami az ELTE, a Műegyetem és a kertészeti egyetem közelségének tudható be.
A fővárosban négyzetméterenként nagyjából 1000, keresett környéken inkább 1 200-1 500 forintról indulnak a havi bérleti díjak. Debrecenben az árak jó pár éve befagytak, jellemzően havi 40-60 ezer forint körüli összegért lehet 1-2 szobás, átlagos felszereltségű lakást találni. Az egyetemhez közel eső részek kedveltek, például a Nagyerdő, a Sestakert, illetve az Újkert keleti része.
Győrben elsősorban az olcsó, 1,5-2 szobás panellakások keresettek az egyetem szomszédságában. Ezeket - állapottól és alapterülettől függően - 45-60 ezer forinttól lehet kibérelni.
Pécsett túlkínálat van az albérletekből, ami az árakban is megmutatkozik. Amíg korábban egy 60 négyzetméter körüli, viszonylag jól felszerelt, jó állapotú lakást 70-80 ezerért is ki lehetett adni, addig ugyanezért manapság már csak 55-60 ezer forintot hajlandók kifizetni az albérlők.
Szegeden az egyetemisták jellemzően az intézményekhez közeli, egyedi fűtésű, 1,5, 2, vagy 3 külön nyíló szobával rendelkező, alacsony bérleti díjú téglalakásokat keresik, amelyeket többen vesznek ki.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
