Nem minden szakot hirdetnek meg a keresztféléves eljárásban, alapszakon pedig nem lehet államilag támogatott képzésre jelentkezni ilyenkor.
Elindult a jelentkezés a 2017 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. A jelentkezés azonban nem teljesen ugyanolyan, mint a "rendes", tavaszi felvételi eljárási időszakban.
A keresztféléves jelentkezés során csak korlátozott kínálattal állnak elő az egyetemek és főiskolák. Erről magatok is meggyőződhettek a szakkínálat átböngészésével.
Az intézmények ilyenkor többségében mesterképzéseket hirdetnek meg, ezek állami és önköltséges formákban is indulnak.
Bizonyos intézmények osztatlan szakokat is indítanak, ám ezeket kizárólag önköltséges formában, csakúgy mint az alapszakokat, amikből szintén nem indul februárban államilag támogatott.
A meghirdetett szakok esti és levelezős munkarendben is indulnak, ebben a tekintetben nincs kükönbség a hagyományos felvételihez képest.
A képzésekre kizárólag elektronikusan lehet jelentkezni november 15-ig.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
